A Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzői egy friss elemzésükben az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválságot jósolnak az idei télre, és előrejelzésük szerint 2023 elején a lakossági energiaszámlák az európai gazdaságok éves bruttó kibocsátásának (GDP) 15 százalékát is elérhetik.
A Bloomberg hírügynökség által idézet cikkben az elemzők 2 ezer milliárd dollárra (812 ezer milliárd forint) teszik azt többletkiadást, amellyel az idei téli fűtési szezonban emelkedik az európai háztártatások energiakiadása. Ez az összeg nagyjából az olasz gazdaság éves GDP-jének felel meg.
"Véleményünk szerint a piac továbbra is alábecsüli a válság mélységét és annak strukturális következményeit" - idézték a közgazdászokat, akik szerint az 1970-es évek olajválságánál is súlyosabb lesz a helyzet.
Az európai kormányok az energiakrízis kezelésére sorra jelentik be intézkedéseiket, hogy így segítsenek csökkenteni a növekvő energiaárak miatt az iparra és a lakosságra nehezedő terheket. Az uniós energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli ülésükön megvitatják a közös európai gázár-sapka bevezetésének lehetőségét. Átmeneti pénzügyi támogatást kaphatnak a likviditási nehézségekkel küszködő villamosenergia-termelők is.
A gázárak rögzítése a gázüzemű villamosenergia-termelők számára mintegy 650 milliárd eurós megtakarítással járhat a fogyasztók számára - vélik a Goldman Sachs közgazdászai, akik szerint ezzel pedig elkerülhető lenne az energiaszektort sújtó különadók kivetése. A növekvő lakossági terhek kompenzálására a francia és a német kormány is extraprofit-adó bevezetését tervezi.
Elemzésük végén a Goldman közgazdászai a megújuló energiaszektorban tevékenykedő cégek részvényeibe történő befektést ajánlották. Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke várhatóan szeptember 14-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén mutatja be az energiakrízis megoldását célzó uniós bizottsági javaslatokat.
(MTI)
Konstruktív párbeszéd zajlik.
