|
| Inkább az elsődleges munkaerőpiacra kellene koncentrálnunk a pénzügyminiszterek szerint. MTI Fotó: Bugány János |
Amióta az Orbán-kormány felfuttatta a közfoglalkoztatási programokat - részben a "segély helyett munkát" elvre hivatkozva, részben pedig azért, hogy sokakat visszatereljen a munkaerőpiacra ezzel biztosítva a munkaadók igényeit - évről évre emelkedett azok aránya is, akik a programból kilépve elhelyezkedtek az elsődleges munkaerőpiacon - írta laptársunk, az Mfor.hu.
A gazdaság felfutásával ma már egyre kisebb szükség van a közmunkára, ezért a kormány szűkíteni kezdte a programokat, azokra egyre kevesebb forrást biztosítva. Ennek eredményeként a programok összetétele is jelentősebb átalakuláson ment át. Zömében olyan közmunkások dolgoznak a közfoglalkoztatásban, akik a betöltetlen, szabad munkahelyek szempontjából kedvezőtlenebb régiókban laknak, vagy a szaktudásuk áll távol attól, amire a cégeknek szükségük van. Egyszerűen megfogalmazva: ők már nehezen foglalkoztatható személyek.
Lényegében ez olvasható ki abból a dokumentumból, amit a Belügyminisztérium tett közzé a kormány honlapján 2019-es ellenőrzési jelentés elnevezéssel. Eszerint tavaly 106 259 fő dolgozott a közfoglalkoztatásban, ami előző évhez képest 21,6 százalékkal alacsonyabb létszám. Közöttük rengeteg a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető dolgozó.
2016 és 2019 között
- 77-ről 83 százaléka emelkedett a hátrányos helyzetű településeken élők,
- 55-ről 60 százalékra a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők,
- 30-ről 37 százalékra pedig az 50 éven felüliek aránya.
"Emiatt a közfoglalkoztatásban dolgozók összetétele foglalkoztathatóság szempontjából romlott ebben az időszakban."
Mivel a programokban egyre nagyobb számban vesznek részt olyanok, akik hátrányos helyzetűek és nehezen foglalkoztathatók, magától értetődő, hogy csökkenni kezdett azok aránya, akik tartósan munkát tudnak vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. 2017-ben és 2018-ban az elhelyezkedési arány 18 százalék felett volt, 2019 első félévére ez 15,3 százalékra mérséklődött. Mint írják
"a csökkenés mögött a közfoglalkoztatottak megváltozott összetétele, csökkenő létszáma áll".
A programokból főként a 25 évnél fiatalabb és az általános iskolánál magasabb végzettségűek tudnak sikeresen és tartósan kilépni. Esetükben az elhelyezkedési ráta 20 százalék felett van, míg az 50 évnél idősebbek és az alacsony végzettségűek körében 10-11 százalék az elsődleges piacon munkát találók aránya.
A beragadást a programok átalakulása is elősegíti. A piaci változásokra és igényekre reagálva a közfoglalkoztatás programtípusai között az utóbbi években csökkent az országos programok szerepe és nőtt a hosszabb idejű, jellemzően önkormányzati programban foglalkoztatottak aránya. A friss adatok alapján ilyen hosszabb idejű programban a közmunkások 46,07 százaléka dolgozott, 39,47 százaléka a járási startmunka mintaprogramokban, és mindössze 14,46 százalék volt azok aránya, akik az országos programokban vettek részt.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
