A 240 ezres szám a Magyar Idők cikkében hangzott el, és ott az akár szócska, is, ami mint tudjuk, sokszor egy ügyes reklámtrükköt takar. Itt azonban úgy tűnik, komolyan gondolják a dolgot, hisz a bérek már most is ezen a szinten vannak, a piac már kikényszerítette, hisz különben minden szóba jöhető dolgozó Ausztriában lenne már. Ami viszont lényeges lenne a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság szerint, hogy a jövedelmek ki is fehéredjenek: a munkaerőért folytatott versenybe ne tudjanak olyanok beszállni, akik most még zsebbe fizetik a jövedelem egy részét, így megkerülve a közterhek megfizetését.
Piaci árazás
Ami az összeget illeti: mondhatnánk, reálisan határozták meg abból a szempontból, hogy ezen a szinten van munkaerő kínálat. Régóta mondjuk, hogy a fejlett nyugati bér feléért lehet itthon tartani a munkaerőt, márpedig a 240 ezer forint az közel 800 euró, a német, osztrák és még néhány más, a magyar munkaerőt vonzó ország szintje 1500 euró. Ráadásul ez a szint már a görög és portugál minimálbért is meghaladja, a spanyolt pedig közelíti.
Országos helyzet
Az összeg tehát szép, és ráadásul az adott szektor nagyjából el is bírja, leginkább azért, mert értékesítési árai már érdemben nem maradnak el a magas bérű országokétól, így kitermelhetőek, ezt valóban csak az rontja, ha nem adózó versenytársak rontják a piacot. A probléma ott van, hogy más ágazatokban is ez lenne a megfelelő minimálbér, csakhogy ez ebben a pillanatban megvalósíthatatlan. Az ország egy főre eső GDP-je vásárlóerő-paritáson ugyan eléri, sőt kicsit még meg is haladja a német és az osztrák szint felét, így ez a bér esetében is indokolt lenne, csakhogy nominálisan, tényleges összegben kifejezve a helyzet sokkal rosszabb, hála a mélyen alulértékelt forintnak.
A tényleges egy főre jutó GDP értékünk kb. 13 ezer dollár, míg a német adat 42, az osztrák 44 ezer, vagyis a miénk csak 30 százaléka az említett két országénak. Ebből adódóan a reális bérszint, és így a minimálbér is így aránylik egymáshoz, vagy legalábbis nem sokban tér el, így viszont csak legfeljebb 500 eurós minimálbér adódik (ez még mindig több mint a jövőre érvényes 137 500 forint, ha csak nem jön egy kis forinterősödés).
Hogy lehetne mégis ennyi?
Így ahhoz, hogy a 240 ezer forintos minimálbér megvalósulhasson, vagy kell egy jelentősebb áremelkedés (az árakba lényegében beépül az erősen megemelkedő munkabér, ugyanakkor az árszínvonal közelíti a nyugat-európait), vagy egy jelentős forintfelértékelődés, utóbbi esetben viszont nem is kell a 240 ezer forint, a lényeg, hogy a minimálbér 750-800 eurót érjen. Ez az általunk nagyjából reálisnak tekintett 270 forintos euró árfolyam mellett már csak 210 ezer forint lenne, amitől a 180 ezer forintos garantált bérminimum jövőre már nem lesz olyan messze, bár a minimálbérnek még hosszú lenne az útja.
Gyenge a forint
Hogy érzékeltessük a forint alulértékeltségét: míg a magyar egy főre jutó GDP adat 13 ezer dollár, a szlovák 16,5 ezer, az észt, a görög és a cseh 18, a portugál 19 ezer. Reálértékben messze nem állnak ennyivel jobban nálunk, sőt a görögök rosszabbul állnak (a görög 26,6, a miénk 28, portugál 29, a szlovák 31, a cseh 33 ezer dollár). A forint tehát még a szomszédokhoz képest is alulértékelt jó 10 százalékkal, de miután a cseh korona is alulértékelt, ez a szám inkább több. De mi is lenne a vendéglátósokkal, ha felértékelődne a forint? Jól járnának, megmaradna a 240 ezer forint, vissza már nem veszik tőlük.
A spanyol kormány 7 milliárd euró értékű, 2030-ig szóló bérlakásprogramot hagyott jóvá keddi ülésén Madridban. 
