|
| Külszíni fejtés az újraindított pécs-vasasi szénbányában 2014. december 4-én. MTI Fotó: Sóki Tamás |
A térség újraiparosítását szorgalmazó nyilatkozatot legutóbbi ülésén támogatta a Tolna megyei önkormányzat közgyűlése. A dokumentum szerint az érintett települések célja, hogy az ásványkincsek felhasználásával régi-új iparágat, élhetőbb városokat, falvakat alakítsanak ki, és ennek érdekében előmozdítsák a politikai, gazdasági döntéseket.
Erőműbe már nem éri meg kitermelni a szenet
Kalmár István, a nagymányoki és a Váraljai-mázai szénmezőre kitermelési joggal rendelkező, pécsi Calamites Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Váralja-mázai medencében kitermelhető feketeszénvagyont mintegy 240 millió tonnára becsülik. A nyers szén fűtőértéke 16,5 gigajoule-ra várható tonnánként.
A szén hagyományos kitermelése és felhasználása ma már nem gazdaságos, és a környezetvédelmi szempontoknak sem felel meg - emlékeztetett. A Mecsekben egy gigajoule energiatartalmú feketeszenet körülbelül 4 eurós költséggel lehet kitermelni, egy megawattóra villamos energia előállításához - 40 százalék hatásfok esetén - 9 gigajoule energiatartalmú szén szükséges. Ugyanakkor jelenleg a villamos energia megawattóránként 36 euró körüli összegért importálható. Ilyen feltételek mellett a szenet nem lehet gazdaságosan erőmű fűtésére használni - jegyezte meg.
Mégis jó valamire
Ezzel szemben az ún. tisztaszén-technológiával nagy hozzáadott értékű termékeket lehet előállítani - hívta fel a figyelmet.
Az eljárással a szénből szén-monoxidot, hidrogént és szén-dioxidot tartalmazó szintézisgázt állítanak elő úgy, hogy az izzó szén fölé vízgőzt vezetnek. A szintézisgázt használhatják fűtésre, gyárthatnak belőle metanolt, kerozint, műtrágyát. A mélyművelésű bányászatban keletkező 40 százaléknyi meddőanyagból pedig ki lehet nyerni a ritkaföldfémeket, de építőanyagot is elő lehet belőle állítani - magyarázta.
A szakember szerint a technológia előnye az is, hogy az így előállított szintézisgáz cseppfolyósítása során a megújuló energiákkal és a paksi atomerőműben termelt éjszakai árammal előállított hidrogén tárolására is lehetőség nyílik. Az eljárás során keletkező szén-dioxidot ma már át lehet alakítani metanollá, és a korszerű mélyművelésű bányák metángáz-kibocsátását is hasznosítani lehet.
Kalmár István körülbelül egymilliárd euróra becsülte az iparág megteremtésének költségét, amihez még infrastrukturális költségek is járulnak.
Holnap pedig kulcsfontosságú adat jön. 
