A várakozásokat meghaladó mértékben, a kiigazított adatok szerint 3,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A nyers adatok szerint 4,1%-kal nőtt a GDP az I. negyedévben; az előző negyedévhez mérten is jelentős a növekedés, a bruttó hazai termék volumene 1,3%-kal bővült.
A növekedéshez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá - írja a KSH. Az adatok ismertetésekor az MTI közlése szerint Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: az ipar, építőipar növekedésében az alacsony bázis is szerepet játszott, míg a piaci szolgáltatások hozták a szokásos növekedési ütemet.
Az ipar már jelezte: ez most nagy durranás lesz
A hazai szakértők előre jelezték, hogy az elmúlt hetekben nőtt a meglepetés valószínűsége, miután februárban és márciusban is a vártnál jóval jobban teljesített a magyar ipar - márciusban ráadásul még a második becslés is jobb volt az elsőnél, így az ipari termelés volumene 10 százalékkal nőtt a kiigazított adatok szerint egy év alatt. Az ipar vártnál jobb teljesítményét látva az elemzők sorra adták ki emelt várakozásaikat az első negyedéves GDP-adatra (ING: +3,3%, Erste: 3,4%, Takarékbank: +3,5%).
Londoni elemzők is 3 százalék fölötti (Goldman: +3,3%) első negyedéves GDP-növekedést vártak.
A részletes adatokat június 7-én teszi közzé a KSH.
Most már nem leányálom a 4,1 százalékos növekedés?
A dinamikus növekedési ütem összességében nem okozhatott nagy meglepetést, tekintettel arra, hogy a KSH rendszeres adatközlései alapján erre számítani lehetett. Azonban a tavalyi gyenge évzárást követő gazdasági felpattanás még az elemzői várakozásokat (3,2%) is komolyan felülmúlta. Ezzel a magyar gazdaság az elmúlt évek egyik legjobb évkezdetét produkálta - írja gyorselemzésében Virovácz Péter, az ING szenior makroelemzője. A meglepetést valószínűleg az ipar erősödése és annak exportra gyakorolt hatása okozhatta.
A felhasználási oldalt tekintve továbbra is úgy látjuk, hogy a fogyasztás maradhatott a magyar gazdaság húzóereje az első negyedévben. Eközben várakozásunk szerint a beruházások is igen komoly pozitív hozzájárulást biztosíthattak, tekintettel a beinduló uniós projektekre és a versenyszférában zajló (főleg feldolgozóipari) nagyberuházásokra - írja az ING szakembere. A nettó export vélhetően – figyelembe véve az ipari teljesítményt – inkább pozitív hatással lehetett a GDP-növekedésre, annak ellenére is, hogy a belső kereslet felfutása (a fogyasztás és beruházás magas importtartalma miatt) a behozatalt is komolyan élénkíthette.
A 2017. évre az ING által előre jelzett 3,5 százalékos gazdasági növekedés így vélhetően pozitív revízióra szorul. A mai adatok fényében az NGM által várt 4,1 százalékos idei átlagos GDP-növekedés már egyáltalán nem tűnik túlzóan optimistának - írja a szakember.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
