Hétfőn teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi ipari termelés adataira vonatkozó második becslését. A szeptember 8-án közölt első becslés szerint a júliusi ipari termelés volumene 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a munkanaphatástól megtisztított index szintén 3,4 százalékos bővülést mutatott.
A kiigazítatlan adatok szerint az idén márciusban volt az ipari kibocsátás eddigi csúcsa, amikor 11,5 százalékkal nőtt a termelés, a második legnagyobb pedig a júniusi 11 százalékos éves növekedés volt.
A szezonálisan kiigazított éves adat az első negyedévben kétszer is 9 százalék fölötti növekedést mutatott, a második negyedévben pedig egyszer 6, kétszer 6,4 százalékos bővülést jelzett, és tavaly október óta nem volt ilyen alacsony, mint a júliusi 3,4 százalék. Elemzők átmeneti hatásoknak tulajdonítják az ipari növekedés júliusi megingását, amit egyszeri leállások válthattak ki, és továbbra is kedvezőnek ítélik a kilátásokat.
Egy rossz hír a gazdáknak
Szintén hétfőn jelenik meg a mezőgazdasági termelői árak júliusi alakulásáról szóló adatközlés. A mezőgazdasági árak júniusban 6,2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Éves összehasonlításban már két éve, 2013 júliusa óta csökkennek a felvásárlási árak.
Kevés szerződés, kell az állam
Szerdán az építőipari termelés júliusi adatait közli a KSH. Az építőipar termelése 10,2 százalékkal nőtt júniusban az egy évvel korábbival összehasonlítva.
Az épületek építése 5,6, az egyéb építmények építése 14,9 százalékkal nőtt. A júniusi növekedési adat idén eddig a legmagasabb, tavaly október óta először kétszámjegyű, és különösen erős ugrás az előző havi szerény, 1,6 százalékos emelkedés után.
Az első fél évben az építőipari termelés 8,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az épületek építése 4,9, az egyéb építményeké 11,4 százalékkal nőtt.
Az építőipari vállalkozások szerződésállományának jelentős visszaesése miatt az építőipar termelése várhatóan csökken az év második felében.
Kiderül, miből élünk
Pénteken a keresetek január-júliusi alakulását teszi közzé a KSH. Júniusban 3,6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4,7 százalékos volt a növekedés.
Az első fél évben mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal emelkedtek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,4 százalékkal nőttek. Ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 2,9, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,2 százalékos volt a növekedés.
Az év első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 243 200 forint volt. Elemzők szerint stabil a keresetek emelkedése.
A pénzt a növekedési stratégiára fordítják.
