Ezért döntött létszámbővítésről az Európai Parlament

Az Európai Tanács a Parlament 2023. júniusi jelentése alapján határozott a képviselőtestület 15 fős bővítéséről. A mandátumok számának növelését az indokolja, hogy a 2019-es legutóbbi választások óta változott az EU népessége. Az új képviselői helyeken a következő országok osztoznak majd:

• Belgium +1 [22]
• Dánia +1 [15]
• Írország +1 [14]
• Spanyolország +2 [61]
• Franciaország +2 [81]
• Lettország +1 [9]
• Hollandia +2 [31]
• Ausztria +1 [20]
• Lengyelország +1 [53]
• Finnország +1 [15]
• Szlovénia +1 [9]
• Szlovákia +1 [15]

 javaslatot a képviselők 515 szavazattal, 74 ellenében és 44 tartózkodás mellett fogadták el. A jövő évi választásokon (2024. június 6–9.) már a megnövelt számú képviselői mandátum sorsáról dönthetnek a választópolgárok.

Ennek oka pedig az, hogy a 2019-es választások óta változott az EU népességének aránya

A szavazást megelőző vita során a képviselők bírálták, hogy az Európai Tanács megpróbálja befolyásolni a Parlamentet költségvetési feladataiban, és hangsúlyozták a Parlament függetlenségét. A társelőadók sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Tanács nem tájékoztatta azonnal a Parlamentet arról, hogy el kíván térni az eredeti javaslattól, mind az összes mandátum, mind a páneurópai választókerületre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A Parlament összetételét minden választás előtt értékelni kell az EU-s Szerződésekben meghatározott elvek (azaz legfeljebb 750 képviselő lehet és az elnök, egy tagállamnak 6-nál nem kevesebb és 96-nál nem több képviselői helye lehet, valamint a "degresszív arányosság" elve) és a legfrissebb népességi adatok alapján.