Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadják el a kötelező kvótát, és nem fogadják el a „migránsgettók”, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Bécsben rendezett magyar-osztrák-szerb migrációs csúcstalálkozón. A kormányfő úgy fogalmazott: egy hatékony magyar modellt, egy nyilvánvalóan nem működő új európai modellre kellene felváltani.
Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját annak, hogy a brüsszeli döntéseket ne hajtsák végre – jelentette ki.
Szomorúnak nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott: Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is meg kell védenie magát, és meg is fogja tenni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarok nemcsak Magyarországot védik, hanem egész Európát, benne Ausztriát is az illegális bevándorlókkal szemben.
A kormányfő elmondta: tavaly Európa határai mentén összesen 330 ezer illegális migránst állítottak meg, ebből 270 ezret a magyar-szerb határon.
A magyar miniszterelnök méltatva Aleksandar Vučić szerb elnök munkáját a nemzetek együttműködésében, azt mondta: Szerbia és Magyarország nélkül Ausztriában, Németországban, Hollandiában sok százezerrel több illegális migráns lenne, mint amennyi most van.
Orbán Viktor köszönet mondott Karl Nehammer osztrák kancellárnak is, amiért a legutóbbi brüsszeli EU-csúcson kiállt Magyarország mellett. Ugyanis lehet, hogy vannak megoldások, amelyek jók a tengeren, de ugyanazok a megoldások rosszak lesznek a szárazföldön – jelezte. Ezt a megközelítést az ülésen kevesen értették, de az osztrák kancellár világossá tette a helyzetet, és megpróbált segíteni. Nem rajta múlt, hogy nem sikerült – fűzte hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország különleges helyzetben van, keleti szomszédjában, Ukrajnában háború van, a déli határokon keresztül pedig a legforgalmasabb migránsútvonal helyezkedik el. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar modell – amely hatékony – egy egyszerű gondolaton nyugszik. Senki sem léphet be az ország területére amíg az általa leadott menekültügyi kérelmet el nem bírálták. Bejönni akkor lehet, ha a beadott kérelemre van pozitív válasz – tette hozzá. A miniszterelnök rámutatott: a magyar modell működik, és ezt kellene átvennie Európa összes országának. Azonban nem ez történik, mert olyan szabályozást fogadtak el Brüsszelben, amely kötelező kvótákat ír elő, és menekülttáborok, „migránsgettók” létrehozását teszi kötelezővé a tagállamoknak. Ez pedig nem csak Magyarországnak rossz – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: lehet, hogy ez a szabályozás segítséget jelent Olaszországnak, de biztosan rontaná Ausztria helyzetét Magyarország felől.
Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor arról tájékoztatott: Svédország NATO-csatlakozásáról a magyar kormány már döntött, támogatja azt, a magyar parlament azonban még nem ratifikálta ezt a döntést. Magyarország kapcsolatban áll a NATO főtitkárával és a Törökországgal is, ha úgy látják, hogy „tennivaló van”, akkor cselekedni fognak – fűzte hozzá.
A kormányfő energiapolitikai kérdésre válaszolva emlékeztetett: hosszú évtizedeken keresztül Szerbia a gázt Magyarországon keresztül kapta, és amennyire szükségük volt, mindig rendelkezésre állt számukra. Most a helyzet megfordult, a magyarok kapják a gázt Szerbiától, és a szerbek ugyanazt a magatartást mutatják, mint amit a magyarok hosszú éveken keresztül – húzta alá Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ez a példa jól mutatja, hogy milyen mélyen össze vannak kapcsolódva a közép-európai országok, és milyen jelentősége van annak, hogy ezek a nemzetek politikai ideológiáktól függetlenül tudatában legyenek közös sorsuknak.
A közmédia kérdésére válaszolva Orbán Viktor Magyarországot olyan országnak nevezte, ahol jelen pillanatban kis túlzással „zéró migráns van”, az egyetlen migránsmentes hely egész Európában. Ennek okaként a miniszterelnök a jogi és fizikai védelmi rendszert nevezte meg. A védelem egyik része a kerítésépítés és annak megvédése, amelyen bár néha „átlógnak” a migránsok – mert már fel vannak fegyverezve, és időnként „durva akciókat” indítanak a határőrök, illetve a kerítés ellen – a nagy részüket „meg tudják fogni”, ők pedig már nem érkezhetnek meg illegális migránsként Ausztriába. A jogi védelem pedig a lezárt, pozitív elbírálású menekültügyi eljáráshoz köti a belépést. Akik nem így jönnek, azt visszaviszik a határ túloldalára. Ez az egyetlen modell, ami működni fog – jelentette ki a miniszterelnök, azonban megjegyezte: az EU ezt a döntő lépést a „külső hotspotokról” nem meri megtenni. Hozzátette: míg ezt nem teszik meg, minden intézkedés a céljai ellenkezőjét fogja okozni. Ezért minden szabályozás, amely nem azt mondja, hogy „kívül kell várnod”, a migránsok fejében meghívólevelet jelent, és amíg nem mondja azt az EU, hogy meg kell várni a határokon kívül a menekültügyi eljárás lefolytatását, emberi tragédiák tízezreit idézik elő – hangsúlyozta Orbán Viktor. Az EU azonban a döntő lépés megtétele helyett az egyetlen országot, amely azt már megtette, vissza akarja rángatni a sikertelen migránspolitika területére – emelte ki a miniszterelnök.
Az EU menekültügyi rendszere nem működik, ezért Ausztria, Magyarországgal és Szerbiával együtt egyértelműen behúzta a menekültügyi féket – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár a Bécsben rendezett magyar-osztrák-szerb migrációs csúcstalálkozón. „Szövetségesek vagyunk az illegális migráció elleni harcban s együtt lépünk fel a szervezett bűnözés ellen” – jelentette ki a kancellár, hangsúlyozva: „a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben csak nemzetközi együttműködéssel lehet hatékonyan fellépni”.
„Országainkat rendkívül súlyosan érinti az illegális migráció”, erre pedig igyekeztek felhívni a figyelmet az EU-ban – tudatta Nehammer. „Sikerült elérni, hogy a migráció kérdése az európai politika napirendjére is felkerüljön, Ausztria pedig nagyon sok szövetségesre talált az új szabályozások bevezetésének kérdésében” – tette hozzá az osztrák kormányfő.
A kancellár háláját fejezte ki Szerbiának, amiért India és Tunézia esetében megszüntette a vízummentességet, ami közvetlenül vezetett ahhoz, hogy Ausztriában jelentősen csökkent a menedékkérők száma. A kancellár emellett kiemelte, hogy a három ország között szoros a rendőrségi együttműködés, melynek hatékonyságát jól mutatja, hogy az osztrák, szerb és magyar rendőrségnek tavaly összesen mintegy 700 embercsempészt sikerült elfognia.
Mint elmondta, ezt az közös munkát szeretnék továbbfejleszteni, ami egyebek mellett az embercsempészek mögötti struktúrák felgöngyölítésére fog irányulni.
„Az együttműködés minden lépése mögött az emberi cél az, hogy véget vessünk a Földközi-tengeren sokasodó halálesetek számának” – jelentette ki Nehammer. Hozzátette: ehhez elengedhetetlen, hogy bevezessék az unión kívüli országokban lefolytatott menekültügyi eljárásokat és ezzel csökkentsék a Nyugat-Balkánra nehezedő nyomást. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: a legfontosabb cél az, hogy az emberek egyáltalán ne induljanak útnak, „ám ez csak akkor működhet, ha a biztosítani tudjuk, hogy az emberek biztonságos harmadik országokban is tisztességes eljárásban részesülnek”. Az Európai Bizottság hajlandó velünk haladni ezen az úton, nekünk pedig készen kell állni arra, hogy egyenlő feltételek mellett azonos partnerekként tárgyaljunk” – mondta a kancellár.
„A három kormánynak köszönhetően jelentősen csökkent a menedékkérelmek száma, s készen állunk arra, hogy továbbra is együttműködjünk ebben a formában” – mondta Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, hozzátéve: a közös fellépésnek hála Ausztriában 18 százalékkal csökkent a menedékkérők száma az év első harmadában. „Meggyőződésem, hogy mi Európában közösen megoldást találunk rá, hogy megváltoztassunk a jelenlegi negatív trendeket és biztosítsuk a gazdasági növekedést, és ezzel is hozzá tudunk járulni Európa stabilitásához” – tette hozzá, s elárulta, hogy a csúcstalálkozón háromoldalú szándéknyilatkozatot írnak alá az észak-macedóniai határhelyzettel kapcsolatban.
(MTI)
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete beszélt erről Berlinben. 
