Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

A magyar kormány szerint az új uniós menekültügyi csomag célja a migránsok betelepítése és szétosztása, és elveszi tőlünk „azt a jogot, hogy eldöntsük, kivel élünk együtt." Az Európai Tanács szerint ugyanakkor „soha egyetlen tagállam sem lesz befogadásra kötelezve”, azt pénzzel ki lehet váltani. Az új rendszer célja a menekültek egyenlő elosztása, és az több szempontból szigorúbb az előzőnél. Brüsszel pedig csak Tunéziának 100 millió eurót ad az illegális migráció csökkentésére. Nagyító alatt ezúttal az új uniós menekültügyi megállapodás.

Új migrációs és menekültügyi csomagot fogadtak el az uniós tagországok belügyminiszterei múlt hét csütörtökön. A csomag – amelyet még egyeztetnek majd az Európai Parlamenttel is – új, egységes alapokra helyezné az Európába érkező bevándorlók és menedékkérők fogadását, beleértve az elosztásukat és az esetleges visszaküldésüket is.

Kormányzati össztűz

A magyar kormány azonnal betámadta a megállapodást: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára betelepítési kvótáról beszélt, szerinte az EU „a korábbiaknál is súlyosabb verziót” fogadott el.

Azt mondta, hogy ha egy tagország nem hajlandó befogadni migránsokat, akkor bevándorlóként mintegy nyolcmillió forintnak megfelelő összeget kellene fizetnie. Szerinte ez egy sok milliós nagyságrendű büntetés.

Hozzátette: „a fejünk fölött hoznak döntéseket a jövőnk kárára, kifacsarva a kezünkből azt a jogot, hogy eldöntsük, kivel élünk együtt."

Mráz Ágoston, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában pedig arról beszélt, hogy Magyarországnak évente mintegy 8500 migránst kellene befogadnia, vagy fejenként 20 ezer euró értékben megváltania és viselnie ezzel a legnagyobb terhet. Szerinte ez négy év alatt majdnem 300 milliárd forintos terhet jelentene Magyarországnak évi 8500 személy visszautasítása esetén.

De mennyire megalapozottak ezek a vádak, és miről szól valójában az új uniós csomag?

Menedékkérők Catania kikötőjében Olaszországban 2023. április 12-én. Fotó: EPA/ORIETTA SCARDINO
Menedékkérők Catania kikötőjében Olaszországban 2023. április 12-én. Fotó: EPA/ORIETTA SCARDINO

Elosztanák a terheket

Az Európai Tanács a múlt heti ülés után kiadott közleményében kiemeli, hogy céljuk a menekültügyi és migrációs szabályozás modernizációja és egységesítése. Tehát olyan eljárást vezetnének be, amelyet minden tagállamnak be kellene tartania, ha emberek „nemzetközi védelmet keresnek”, azaz menedéket kérnek.

A Tanács szerint az új rendszer lerövidíti a menekültügyi eljárás idejét, standardokat fektet le a menedékkérők jogaival kapcsolatban, ugyanakkor meg akarja előzni a visszaéléseket is, azaz egyértelmű kötelezettségeket ír elő számukra az eljárás ideje alatt a hatóságokkal való együttműködés terén.  

A fő cél, hogy legalább részben tehermentesítsék azokat az uniós országokat, ahol a menedékkérők be akarnak jutni az EU-ba, tehát a határországokat.       

„Egyetlen tagállam sem képes egyedül megbirkózni a migráció kihívásaival. Az EU külső határait jelentő országoknak szükségük van a szolidaritásunkra”, mondta Malmer Stenegrad svéd migrációügyi miniszter.

Az általában jól értesült Politico szerint a megállapodás kompromisszumos megoldás a két szembenálló blokk számára: az egyik tábor több segítséget szeretne kapni a menedékkérők kezelésére, a másik tábor viszont azt mondja, hogy már most is túl sok migráns érkezik és mozog engedély nélkül az EU-n belül.

Szűrés a határon

Ezek tehát a célok, de mit jelent mindez a gyakorlatban? A brüsszeli lap szerint az új menekültügyi rendszer kétfajta eljárást tartalmaz majd.

Az egyik eljárás az eddiginél szigorúbb lesz, és az EU határállamainak kell végrehajtaniuk a határaikon, a másik pedig egy engedékenyebb.

Azt, hogy az érkezők melyik eljárás alá kerülnek, egy előzetes szűrés során döntik majd el.

A döntő faktor – írja a Politico –, hogy a szűrést végző hivatalnokok szerint az adott menedékkérőnek van-e esélye a pozitív elbírálásra, vagy sem. Azokat, akiknél ezt valószínűtlennek tartják, a szigorúbb eljárás alá fogják vetni, és a határoknál felállítandó központokban helyezik el őket. A cél, hogy minden kérelmet 12 héten belül bíráljanak el.

Az érintett határállamok – ezek gyakorlatilag a dél-európai országok – ugyanakkor befagyaszthatják a szigorúbb eljárást, ha az abban résztvevők száma elér egy határt. A maximális szám kezdetben 30 ezer lesz uniós szinten, és évente emelkedni fog, maximum 120 ezerig. Ezen belül minden országnak meglesz a saját maximális kvótája.

A határállamok egyúttal az eddiginél nagyobb mozgásteret kapnak az elutasított menedékkérők visszaküldésére. Az eddiginél több országba (ezt már régóta szorgalmazta Olaszország) és gyorsabban lehet majd őket visszaküldeni, és nem feltétlenül csak az anyaországukba, hanem oda is, ahol már laktak, vagy ahol van családjuk.

Azt, hogy az adott ország betartja-e az emberi jogokat (azaz alkalmas-e menedékkérő visszafogadására), a menedékkérelmet elbíráló uniós ország dönti majd el. A tárgyalásokra rálátó források szerint Olaszország ki fogja használni ezt a lehetőséget, és az egyik fő köztes állomásra, Tunéziába “pöcköli majd vissza” az elutasított migránsokat.

Kiváltható a befogadás 

És mi lesz azokkal a menedékkérőkkel, akik pozitív elbírálásban részesülnek? Őket valóban elosztják majd az uniós tagállamok között, befogadásuk azonban nem lesz kötelező – az ezt elutasító tagállamok pénzbeli támogatással válthatják ki ezt.

A Tanács közleménye egyértelműen fogalmaz: “A tagállamok teljesen szabadon mérlegelhetik, hogy a szolidaritás melyik formáját teljesítik. Soha egyetlen tagállam sem lesz befogadásra kötelezve.“

Tehát Dömötör Csaba állítása, miszerint kifacsarják „a kezünkből azt a jogot, hogy eldöntsük, kivel élünk együtt", nem felel meg a valóságnak.

Azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak pozitív elbírálásban részesült migránsokat befogadni, minden elutasított személy után 20 ezer eurót fizetnek majd hozzájárulásként. Az EU – ha szükséges – minimum 30 ezer migránst oszt majd szét évente a tagállamok között, hogy így tehermentesítse a határállamokat.

Bár a magyar kormány államtitkára büntetésről beszélt, ezt a pénzt valójában olyan célokra költhetik, amelyek a magyar kormány céljaival is egybevágnak. A Politico szerint ugyanis a pénz egy közös kalapba kerül, amelyből közelebbről meg nem határozott projekteket finanszírozhatnak külföldön, például Tunéziában (például azzal a céllal, hogy segítsenek mérsékelni a menedékkérők számát).

100 millió euró határvédelemre

Beszédes tény, hogy a hétvégén közösen tett hivatalos látogatást Tunéziában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Mark Rutte holland kormányfő. A helyszínen Von der Leyen támogatásokat jelentett be a tunéziai gazdaság, az energetikai együttműködések és nem utolsósorban a helyi határvédelem támogatására, például az embercsempészet elleni küzdelemre, keresésre és mentésre, valamint visszaküldésre – határvédelemre csak idén 100 millió eurót ad az EU Tunéziának.

Összegezve: a pozitív elbírálásban részesülő menedékkérőket elosztja az EU a tagállamok között, de a befogadást pénzzel ki lehet váltani. A  külső határokon a menekültügyi eljárás részben szigorodik, Brüsszel pedig komoly pénzekkel támogatja az illegális migráció mérséklését.

A megállapodás ugyanakkor még nem végleges, értékeléséhez pedig érdemes megvárni, hogy miként működik majd mindez a gyakorlatban.

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hazájából kapott rossz hírt Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 16:23
Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnál jelentősen kevesebb új munkahely jött létre augusztusban a nem mezőgazdasági ágazatokban, a munkanélküliségi ráta pedig az elemzők által várttal összhangban emelkedett az előző havihoz képest.
Makro / Külgazdaság Egymás tenyerébe csapott a kormány és Budapest – megállapodtak Rákosrendezőről
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 16:01
Aláírták az infrastruktúra-fejlesztési megállapodást.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan magas a magyar államadósság?
Gáspár András | 2025. szeptember 5. 15:31
Regionális összehasonlításban az átlag alatt nőtt a magyar államadósság az elmúlt 15 évben, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerint ez annak fényében is pozitív, hogy Magyarország indult a legrosszabb helyzetből a rendszerváltás idején.
Makro / Külgazdaság Adósságban úszik a világ – Zsiday Viktor felvázolt egy drasztikus megoldási lehetőséget
Gáspár András | 2025. szeptember 5. 14:56
A befektetési szakértő szerint miközben egyébként is magas a világban az államadósságok szintje, minden a további emelkedés irányába hat – jön a pénzügyi elnyomás, a globális hozamgörbe-rögzítés?
Makro / Külgazdaság Ellentmondott Szijjártó Péter Donald Trumpnak olaj-ügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 13:46
Magyarország azért vásárol nyíltan orosz kőolajat, mert nincsen más lehetősége, míg más európai országok azért vásárolnak titokban, kerülőúton orosz kőolajat, mert az olcsóbb, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Makro / Külgazdaság New Deal és egymilliós minimálbér: így faragta ki választási programját a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 12:12
Címlapra kívánkozó ígéretek, tíz-, tizenkét- és huszonegypontos programok jellemezték a Tisza Párt elmúlt másfél évét. Az adócsökkentés és a minimálbér-emelés terén már kezdenek tisztán látni a választók, de azt még mindig nem tudjuk, hogyan férhet hozzá Magyarország 4100 milliárd forint uniós forráshoz a választások után – írja laptársunk, az Mfor.hu.
Makro / Külgazdaság Rossz híreket kapott Nagy Márton Németországból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 10:14
Az elemzők által várt növekedés helyett havi szinten csökkentek a német feldolgozóipari megrendelések júliusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Makro / Külgazdaság A horvátoknak bezzeg telik új autóra
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 09:24
Horvátországban 7,2 százalékkal nőtt az eladott új autók száma az első nyolc hónapban.
Makro / Külgazdaság Kisebbfajta csodáról számolt be az állami hivatal
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 08:30
A júliusi ipari termelés nagyobb lett a júniusinál. Igaz, éves szinten még mindig mínuszos.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen keményen kiállt Ukrajna mellett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 06:28
Ukrajnát olyan országgá kell tenni, amely „megemészthetetlen” úgy a jelenlegi, mint a jövőbeli agresszorok számára – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG