• Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök figyelmeztette egy interjúban Ukrajnát és a Nyugatot, hogy ne próbálják meg sarokba szorítani Oroszországot, mert nem véletlenül vannak nukleáris fegyverei. „A legfontosabb, hogy ne szorítsd sarokba a tárgyalópartneredet, pláne az ellenfeledet, vagyis ne menj túl messzire! Ami az atomfegyvereket illeti, minden fegyvert valamilyen céllal gyártottak. Oroszország egyértelműen közölte: Isten ments, hogy Oroszország területét valamilyen támadás érje, mert abban az esetben bármilyen fegyvert bevethet, amelyet szükségesnek tart” – jelentette ki Lukasenka az NBC amerikai tévének adott interjújában, amelyből részleteket közölt pénteken a fehérorosz állami hírügynökség. Lukasenka arról is beszél az interjúban, hogy magasabb terrorkészültségbe helyezte országát a nyugati határa mentén érzékelhető nagyobb feszültség miatt. Utalt arra, hogy ez összefügésben van az orosz–fehérorosz közös katonai egység létrehozásával az Ukrajnával közös határ mentén, amelyet hétfőn jelentett be. Viktar Tumar, a fehérorosz vezérkari főnök helyettese közölte, hogy a közös katonai egységben részt vevő orosz csapatok egy része a napokban meg is érkezik Fehéroroszország területére. Tumar azt is hangsúlyozta, hogy a katonai egység létrehozása a határvédelem és -őrzés erősítése mellett a határ menti térségben „a katonai tevékenység mérséklését” szolgálja. Az orosz–fehérorosz Szövetségi Állam regionális katonai csoportja „kizárólag védelmi projekt” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az orosz alakulatok megérkezése után hadgyakorlatot fognak tartani. Tumar megjegyezte azt is, hogy a NATO-tagállamok az utóbbi években elkezdték felfejleszteni katonai képességeiket Fehéroroszország határain. „Lengyelországban és a balti államokban katonai infrastruktúrát építenek ki, a többi között újabb katonai objektumok létrehozásával határunk közvetlen közelében. A velünk szomszédos régiókban olyan csoportosulásokat hoznak létre, amelyek korszerű támadó fegyverzettel rendelkeznek” – emelte ki az ezredes, hozzátéve, hogy mindez a Fehéroroszország ellen irányuló fenyegetés növekedéséről tanúskodik, ami haladéktalan intézkedéseket követel.

"Prohibitions and restrictions" on visiting forests introduced in 12 southern regions of Belarus, state media report

This usually happens when there are army maneuvers etc pic.twitter.com/DpKGmW694y

— Faytuks News Δ (@Faytuks) October 14, 2022

• Volodimir Zelenszkij elnök pénteken videoüzenetben köszöntötte fel Ukrajnai védőit nemzeti ünnepük alkalmából, és kijelentette, hogy Ukrajna biztosan győzni fog, mert tudja, miért és mit képvisel ebben a háborúban. Ukrajnában október 14-én ünneplik Ukrajna védőinek a napját, ez egyben az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapításának évfordulója, emellett még ortodox egyházi ünnep – Szűz Mária oltalmának ünnepe –, valamint a kozákság ünnepnapja is, és munkaszüneti nap. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon közzétett ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy az ukránok 2022 telén kiálltak egy hatalmas csapást, eltemették az orosz hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát, most pedig visszaszerzik mindazt, ami az övék, és semmi sem állítja meg őket. Hozzátette: 2022 tele „már a világtörténelem része”. „Az ukránok ellenálltak egy erős ellenséges csapásnak, megmutatták, mit jelent ukránnak lenni, azt, hogy van bátorságuk harcolni a szabadságukért. „Az ukránok a harcosok útját választották, és mennek előre, miközben az egész világ lelkesedéssel és reménykedve tekint rájuk” – fogalmazott a főparancsnok.
• Az orosz megszálló hatóságok ukrán állampolgárokat próbálnak a herszoni régióból a Krím félszigetre irányítani, hogy miután az ukrán fegyveres erők felszabadítják a térséget, túsznak használják őket – jelentette ki Szerhij Hlany, a dél-ukrajnai megye tanácsának képviselője pénteki sajtótájékoztatóján, amelyről az Interfax-Ukrajina hírügynökség tudósított. Hlany arra reagált, hogy az orosz kormány segítséget ígért csütörtökön az ukrán ellentámadás fókuszában lévő Herszon megye azon lakosainak, akik „Oroszország más régióiba” szeretnének utazni. A herszoni politikus leszögezte, hogy ez nem más, mint ukrán lakosok erőszakos deportálása. Emlékeztetett arra, hogy ugyanez történt a keleti országrészben lévő Harkiv megyében is, amikor az ideiglenesen megszállt területről Oroszországba küldték a gyerekeket, és az orosz megszállás felszámolása után a gyerekeket nem adták vissza szüleiknek. Hlany szerint a megszállók tulajdonképpen visszatartják a térség lakóinak távozását is a megszállt területről.
• Ukrajna több régiójában végrehajtott precíziós csapásokról, valamint több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról számolt be pénteken Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki orosz és angol nyelvű hírportál Makszim Ivanov orosz parlamenti képviselőre hivatkozva azt írta pénteken, hogy a Szverdlovszk megyei Jelany községben működő kiképzőközpontból mintegy hétszáz „tévesen mozgósított” embert küldtek haza. Ivanov szerint mintegy háromszáz embert „jogellenesen” mozgósítottak, további négyszáznál pedig olyan betegséget állapítottak meg, amely kizárja, hogy a hadseregben szolgáljanak. A központban korábban négy behívott meghalt különböző okok miatt.
• Az orosz megszállás alatt álló Herszon városban a folyami kikötőből az orosz erők 15 uszály típusú vízi járműből 13-at lefoglaltak, hogy legénységet és felszerelést vigyenek át a Dnyeper (Dnyipro) folyón – írta péntek esti jelentésében az ukrán vezérkar. A jelentésben a vezérkar arról is beszámolt, hogy az Oroszország által még 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félszigetről muzeális tárgyakat készülnek Oroszországba vinni. A közlemény szerint a Krím megszálló hatóságai rendeletet adtak ki, amelyben meghatározták a múzeumok „kiürítésének” eljárását. Ebben az is szerepel, hogy a legnagyobb anyagi értékű kiállításokat kiemelten evakuálják – írta a kijevi katonai vezetés.
• Állítólag egy orosz tengeralattjárót észleltek a francia partoknál, és a francia haditengerészet kíséretében. A Reuters jelentése szerint a hajót Bretagne mellett látták.
• Vlagyimir Putyin pénteken azt mondta, úgy véli, hogy a hadsereg tartalékosainak múlt hónapban elrendelt „részleges mozgósítása” két héten belül befejeződik, és ezzel megerősítik Oroszország harci erejét. Miután részt vett egy pénteki kazahsztáni csúcson, újságíróknak elmondta, hogy összesen 222 ezer tartalékos katonát hívnak be, ami kevesebb, mint az eredetileg becsült 300 ezer fő.

(MTI, The Guardian)