Banai Péter Benő a Figyelő című hetilap XXXIII. Medicina konferenciáján kijelentette, ha a korábbi években az erőforrásokat nem a gazdasági növekedésre koncentrálták volna, akkor ma nem beszélhetnének arról, lehetséges-e az egészségügybe pluszforrást juttatni anélkül, hogy felborulna a költségvetési egyensúly.
Nem tudják, hogy mennyi pénz kell
Az egészségügy területén a költségvetés tervezete 167 milliárd forint többletet tartalmaz az idei évhez képest, ebből a béremelés fedezetére szánt körülbelül 80,6 milliárd forint nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma vagy az Egészségbiztosítási Alap fejezetében van, hanem a Miniszterelnökségnél. Ennek az az oka, hogy ha a kormány számol egy pluszkiadással, de annak pontos mértékét nem ismeri, akkor arra céltartalékot kell képeznie, amely a Miniszterelnökség fejezetében jelenik meg.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az egy főre jutó egészségügyi kiadásait növelni tudta, szemben például Görögországgal, Portugáliával vagy Spanyolországgal.
|
Előbb kapják az ösztöndíjat a rezidensek Egy új informatikai rendszernek köszönhetően felgyorsul a rezidensek ösztöndíjának kifizetése. Részletek >>>> |
Jobb a színvonal és egészségesebbek vagyunk?
Az államtitkár szerint a költségvetésben lévő pluszforrás és az Emmi által megfogalmazott szakmai programok együtt vezethetnek el oda, hogy javul az egészségügyi ellátás színvonala és az állampolgárok egészségi állapota, kevesebb egészségügyi dolgozó hagyja el a pályát és stabil lesz az intézmények gazdálkodása.
Még az idén jöhet a béremelés
Banai Péter Benő kiemelte, ehhez szükség van az ellátórendszer hatékonyságának növelésére, a strukturális átalakításra, mert a kórházak adósságkonszolidációja nem megoldás. Jelezte, változtatni kell az ellátás finanszírozásnak aránytalanságain is, illetve el kell különíteni a szociális és egészségügyi ellátórendszert.
Az egészségügyi dolgozók béremelésének szerkezetéről szólnak a bértárgyalások, amelyek csütörtökön is folytatódnak. Közölte, a kormányzati szándék az, hogy a szakápolók és az orvosok is többlépcsős béremelésben részesüljenek, és nem zárta ki, hogy a béremelés a 2016-os évet is érintse.
Ennyit keres egy magyar orvos
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke előadásában arról beszélt, hogy egy középgenerációs orvos bruttó átlag alapbére nem éri el a 300 ezer forintot, miközben a környező országokban 1500-2000 ezer eurónak megfelelő összeget keresnek az orvosok.
A kamarai elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal orvosoknak juttatott ösztöndíjak és bérkiegészítés hatása kettős, mert ugyan itthon és a pályán tartja őket egy ideig, de egyre elviselhetetlenebbé teszi a bérfeszültséget az idősebb és fiatalabb orvosok között, ami tovább rontja a fiatal generáció képzési esélyeit.
A bértárgyalásokon azt az álláspontot képviselik, hogy ütemesen kell felzárkóztatni a béreket. Hozzátette, az alapellátásban minimum 10 milliárd forint forrásbővítésre lenne szükség, ez kellene ahhoz, hogy az eltartóképesség közelébe kerüljenek a praxisok. A járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban pedig azonnal meg kellene adni a nem pályakezdő szakorvosoknak a 151 ezer forintos emelést, a továbbiakban pedig 2017-ben 10 százalékos, 2018-ban pedig 20 százalékos béremelést kellene biztosítani.
Megjelent a Závecz legújabb közvélemény-kutatásának eredménye. 
