Grúzia belépése a NATO-ba szörnyű konfliktust provokálhat ki, nem világos, miért lenne erre szükség - idézte Medvegyev rádióinterjúját a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az orosz kormányfő hangot adott véleményének, miszerint a Grúzia és Dél-Oszétia közötti konfliktust 2008-ban meg lehetetett volna előzni, mert nem volt elkerülhetetlen.
Medvegyev arra reagált, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár július 12-én megerősítette az atlanti szövetség szándékát Grúzia felvételére. Stoltenberg a belépés lehetséges dátumát nem nevezte meg.
Nagyon nem tetszene az oroszoknak
A NATO vezetői a 2008 áprilisában megtartott bukaresti csúcstalálkozón kilátásba helyezték, hogy idővel Ukrajna és Grúzia a NATO tagja lesz. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Moszkva rendkívül negatív módon viszonyulna az ukrán és a grúz NATO-tagsághoz.
A Grúziai-orosz, avagy a dél-oszétiai háború 2008. augusztus 7-én tört ki, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Grúzia megpróbálta fegyverrel visszahódítani a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Grúzia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét.
Ezt Oroszországon kívül alig néhány ország ismerte el. Mindkét régióban orosz katonai támaszpontok vannak, a világ legtöbb országa és az ENSZ is Grúzia részének tekinti ezeket a területeket.
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
