Helsinki azt követően jelentette be a döntést, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn jóváhagyta az AIM 9X Block II-es taktikai rakéták, az AGM-154 Joint Stand Off elnevezésű fegyverek, és ehhez kapcsolódó katonai felszerelések eladását Finnországnak - írja az MTI.
Az észak-európai ország a rakétákat az új F-35-ös lopakodó vadászgépekből álló flottájával együtt fogja használni, amelyeket szintén az Egyesült Államoktól vásárolt. Ez már a második jelentős fegyvereladás Finnország részére egy hónapon belül, miután az Oroszországgal szomszédos ország igyekszik megerősíteni védelmi rendszerét az orosz-ukrán háború miatt.
November elején a washingtoni külügyminisztérium jóváhagyta 150 darab távirányítású, sorozatvető rakétarendszer (GMLRS) és ehhez kapcsolódó felszerelések értékesítését 535 millió dollár (211 milliárd forint) becsült értékben.
Ukrajna február 24-i orosz megtámadását követően a finn kormány úgy döntött: további 1,7 milliárd eurót (695 milliárd forintot) fordít fegyverek és más védelmi felszerelések vásárlására 2022-ben. Mindeközben Tobias Billstrom svéd külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek keddi bukaresti találkozója előtt kijelentette: Stockholm időben teljesíteni fogja Törökország feltételeit, hogy Ankara elfogadja Svédország és Finnország teljes jogú tagságát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).
"Jó úton haladunk afelé, hogy teljesítsük Törökország feltételeit" - fogalmazott a svéd diplomácia vezetője, aki reményének adott hangot, hogy a török és finn kollégájával a nap folyamán tervezett tárgyalások segítenek felgyorsítani ezt a folyamatot.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 763,65 pontos, 0,7 százalékos emelkedéssel, 109 547,02 ponton zárt csütörtökön. 
