A finn vezetés csütörtökön nyújtott be jogszabály-módosító javaslatot határvédelmének bizonyos szakaszokon történő megerősítésére a csaknem 1300 kilométer hosszú - gyéren lakott - közös határ mentén. A tájékoztatás szerint az új szabályozást a lehető leghamarabb hatályba léptetnék. Helsinki ugyanis attól tart, hogy Moszkva migránsokat alkalmazhat politikai nyomásgyakorlási eszközként - írja az MTI.
A bejelentés Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét követi, ami miatt ezek az országok úgynevezett hibrid megtorló intézkedésektől, így például kibertámadásoktól és más, nem katonai jellegű destabilizáló akcióktól tartanak.
"A törvényjavaslat a határőrség műveleti képességeinek javítását szolgálja a hibrid fenyegetésekkel szemben. Az ukrajnai háború nagyban hozzájárult az ügy sürgető voltához" - jelentette ki Anne Ihannus, a finn belügyminisztérium egyik tanácsadója
Jelenleg az észak-európai ország határát alacsony palánkkerítés biztosítja, amely lényegében csak arra szolgál, hogy a haszonállatok ne kóboroljanak a határ túloldalára.
"Most masszív kerítést tervezünk, amely igazi akadályként fog szolgálni" - ismertette Sanna Palo, a finn határőrség jogi ügyeinek igazgatója. "Minden valószínűség szerint a kerítés nem fogja lefedni a keleti határ teljes hosszát, csak a legfontosabbnak minősített térségeket" - fűzte hozzá.
A kormányzati javaslat szerint egy esetleges migránsáradat megindulása esetén a menedékkérőket bizonyos határszakaszokra összpontosítanák. Ezeket a pontokat a belügyminisztérium szerint majd későbbi időpontban határoznák meg.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
