Fittyet hány az Európai Unió álláspontjára Norvégia

Norvégia az Ukrajna elleni orosz támadás 2022-es kezdete óta az unió legnagyobb földgázszállítójává vált, az Európai Unió és Nagy-Britannia gázkeresletének egyaránt mintegy 30 százalékát fedezi. A kormány előrejelzései szerint azonban a kitermelés 2030 után jelentősen visszaeshet, ha nem tárnak fel és fejlesztenek új lelőhelyeket.

Aasland szerint Norvégia legalább 2035-ig a jelenlegihez hasonló szinten kívánja tartani kőolaj- és földgáztermelését és -exportját, ehhez pedig kulcsfontosságú lesz a Barents-tenger. Mint mondta, a jelenlegi geopolitikai és biztonsági helyzetben a térség kitermelésének folytatása norvég és európai érdek is.

Az Európai Unió jelenleg környezetvédelmi megfontolásokból támogatja az új sarkvidéki fúrásokra vonatkozó moratóriumot, ugyanakkor az energiabiztonsági aggályok miatt felülvizsgálhatja álláspontját.

Aasland szerint Norvégia akkor is fejleszteni fogja a Barents-tenger erőforrásait, ha az EU fenntartja a moratóriumot, és az uniónak kell eldöntenie, hogy vásárol-e az innen származó olajat és földgázt.

A miniszter szerint a kitermelt kőolaj a világpiacokra kerülhet, a földgázt pedig cseppfolyósított formában a Hammerfest közelében működő Melkoya LNG-üzemen keresztül is exportálhatják. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója szintén arra szólította fel az EU-t, hogy vizsgálja felül a sarkvidéki új olaj- és gázprojektek ellenzését, mivel szerinte a jövőben szükség lesz ezekre az energiabiztonság fenntartásához.

Aasland egyúttal elavultnak nevezte azt a korábbi norvég elképzelést, amely szerint az ország Európa „zöld akkumulátora” lehet. Norvégia a vízerőműveinek köszönhetően villamosenergia-többletet termel, amelyet határokon átnyúló vezetékeken exportál az unió országaiba, a miniszter szerint azonban egyedül nem képes kiegyensúlyozni az európai villamosenergia-piacot.

Norvégia ezért nem tervez újabb villamosenergia-összeköttetéseket az Európai Unióval, ugyanakkor továbbra is szoros együttműködésre törekszik az európai energiapiaccal. Aasland szerint az európai országoknak meg kell erősíteniük a stabil villamosenergia-ellátást, amelyet a szén- és atomerőművek bezárása, valamint az új gázerőművekbe történő elégtelen beruházások gyengítettek.