A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői azt javasolják a román kormánynak, hogy módosítsa a botrányok közepette elfogadott nyugdíjtörvényt – írta a Maszol erdélyi magyar nyelvű hírportál. Az Agerpres által idézett kormányzati források szerint az IMF az új nyugdíjtörvény alkalmazásából eredő kiadásokat 2024-ben a GDP mintegy 0,5 százalékára, 2025-től pedig a GDP további egy százalékára becsüli.
Az IMF küldöttsége romániai látogatása után a napokban készíti el zárójelentését Románia pénzügyi helyzetéről, amelyet a nemzetközi szervezet vezető testülete elé terjesztenek. A nyugdíjtörvény tervezetének megjelenése után az IMF anyagában lesz egy bekezdés, amely szerint a jelentésben bemutatott előrejelzés nem tartalmazza az új nyugdíjtörvény alkalmazásából eredő kiadásokat, amelyek 2024-ben a GDP 0,5 százalékára, 2025-től pedig a GDP további 1 százalékára becsülhetők.
Ez a többletkiadás olyan hiánypályára tereli az országot, amely nem egyeztethető össze a költségvetési konszolidációval, ezen belül elsősorban a háromszázalékos GDP arányos hiánycél elérésével. Az IMF Romániában járt képviselői hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásokat újra kell gondolni vagy módosítani kell a jogszabály végrehajtását.
A nyugdíjtörvény tervezete hatalmas vitát váltott ki a Romániát irányító kormánykoalíció pártjai között. Simona Bucura Oprescu munkaügyi miniszter szerint 2024 lesz az első olyan év, amikor egy kormány kétszer emeli a nyugdíjakat. Az első lépésben az infláció mértékével plusz a bruttó átlagkereset reálnövekedésének 50 százalékával, a második lépében pedig újraszámítással. Az is hozzátette ehhez, hogy a jelenlegi törvényben szereplő emeléshez képest a 2024 szeptemberétől decemberéig tartó újraszámítással járó többletkiadás 10 milliárd lejre rúg. A vita abból fakadt, hogy a szociáldemokrata párt által vezetett munkaügyi minisztérium és a liberálisok által irányított pénzügyminisztérium nem ért egyet abban, hogy a jövőre beígért emelések után mennyibe kerül majd az államnak a nyugdíjak folyósítása, és hogy elő tudják teremteni erre a pénzt.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
