Maratoni, 16 órás szavazási procedúra után elfogadta a gazdasági kiigazító, bevételnövelő törvénycsomagot az amerikai törvényhozás felsőháza.
A szenátus a lehető legszűkebb többséggel tudta elfogadni a jogszabályt. Miután a törvény mellett és ellene is 50-50 szavazat érkezett, Kamala Harris alelnök támogató voksa hozta meg a demokraták sikerét. A döntéssel megnyílt az út, hogy a képviselőház is megvitassa a költségvetési kiadásokat és inflációt egyszerre csökkenteni hivatott, heves vitákat gerjesztő csomagot.
A törvénycsomagról a republikánusok kezdeményezésére részletes szavazást tartott a szenátus, gyakorlatilag pontról pontra mentek végig a módosító javaslatokon. Ennek következtében az utolsó pillanatban is módosult a jogszabály tartalma, kikerült belőle például az inzulinkészítményekre vonatkozó teljes ársapka, amit egyébként a szenátus demokrata eljárási felügyelője, Elizabeth MacDonough is kifogásolt.
Az Infláció Elleni Törvénycsomag (Inflation Reduction Act) elfogadása az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mert több demokrata szenátor is feltételekhez kötötte támogatását. Elizabeth MacDonough is csak feltételekkel adta beleegyezését a törvényjavaslat szavazásra bocsátáshoz. A demokrata politikus a szenátus eljárási szabályaival ellentétesnek találta a gyógyszergyártók esetében alkalmazni tervezett inflációs árengedményt is.
A demokrata szenátorok közül az utolsó napig feltételekhez kötötte támogatását Kyrsten Sinema arizonai szenátor, akinek igényére végül kikerült a javaslatból a nyereségrészesedési adót érintő szabály, aminek a lehetősége így a tehetős amerikaiak számára megmarad.
A törvényjavaslat vitája előtt a republikánusok teljes ellenállást hirdettek, mondván, hogy minden erejükkel az elfogadása ellen lépnek fel, ennek volt része a részletes szavazási eljárás (az úgynevezett vote-a-rama). Bill Haggerty, Tennessee állam szenátora egy sajtónyilatkozatban kifejtette, hogy szerinte a törvénycsomag nem csökkenti érdemben az inflációt, az üzemanyagok ára ezt követően is magas marad. A jogszabály csak egy üzenet, de nem jelent cselekvést, pedig az amerikai versenyképességet kellene javítania, és az áremelkedést kezelnie - mutatott rá.
A szavazást követően Joe Manchin demokrata párti szenátor, a jogszabály egyik kidolgozója szerint "jó és kiegyensúlyozott" a csomag. Ronna McDaniel, a Republikánus Nemzeti Bizottság elnöke, úgy vélekedett, hogy a "demokraták a novemberi választásokon meg fogják fizetni az árát annak, hogy gazdasági recesszió idején adóemelést hoztak a családokra".
A törvénycsomag bevételnövelő elemei a tervek szerint 739 milliárd dollár bevételt generálnak az Egyesült Államok költségvetésének, ezért nevezik adóügyi törvénynek is. Elemei között szerepel a 15 százalékos minimális társasági adó bevezetése, a felírásköteles gyógyszerek árazási reformja, aminek része, hogy az állami egészségügyi szolgáltató ártárgyalásra kötelezheti a nagy gyógyszergyártó vállalatokat bizonyos készítmények esetében. A költségvetési bevételek növelésének elemi között szerepel az adóbehajtás végrehajtásának hatékonyabbá tétele is.
A jogszabály 433 milliárd dollár kiadással is jár majd. Ennek egyik eleme a 369 milliárdos energiabiztonsági és klímaváltozás elleni törvény, a másik pedig az egészségügyi ellátás kiterjesztéséről szóló jogszabály.
A képviselőház a szenátusi elfogadás után már a héten, várhatóan pénteken tárgyalhatja a jogszabály-csomagot.
(MTI)
Ebből az anyagból ez lehet az eddigi legnagyobb fogás. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
