Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Magyarországon az elmúlt pár év arról a bizonyos bérrobbanásról szólt, aminek következtében évről évre 10 százalékot is meghaladó mértékkel növekedtek az átlagos keresetek - jegyzi meg laptársunk, az mfor.hu. A folyamatot tavaly még a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák sem tudták megtörni, több mint 9 százalékkal nőtt tovább az átlagbér Magyarországon (természetesen csak az 5 főnél több dolgozót alkalmazó kört figyelembe véve, a KSH módszertanának megfelelően).
Bár a hazai statisztikák kedvezően alakulnak, és a bérnövekedés üteme rendre felbukkan a kormánypropagandában is, ugyanezek a számok nemzetközi összehasonlításban már közel sem adnak okot ilyen fokú büszkeségre.
Magyarországon 2020-ban az egyedülállók, gyermektelenek átlagos nettó bére ugyanis 9488 euró volt. Alacsonyabb 1 százalékkal a 2019-esnél - derül ki az Eurostat adataiból. Ez - akárcsak 2019-ben - a negyedik legalacsonyabb Európában.
Hogy csökkenhet úgy az euróban számolt nettó bér, miközben a forintban számolt több mint 9 százalékkal emelkedett? Ennek okára már több, mininálbéreket összehasonlító anyagunkban rávilágítottunk - sőt, az elmúlt két év meghatározó tendenciájává kezd válni a jelenség. A forint egyre inkább veszít értékéből az euróval szemben, így a hazai fizetőeszköz folyamatos gyengülése, leértékelődése nemzetközi összehasonlításban már erodálja a forintban idehaza regisztrált növekedési ütemet.
A rangsorra visszatérve, a magyaroknál tavaly átlagosan kevesebb pénzért dolgoztak
- a lettek (9321 euró),
- a románok (8495 euró),
- valamint a bolgárok (6386 euró).
Ahogy a legalacsonyabb béreknél, úgy a legmagasabb átlagbérek terén sem történt egy év alatt változás a rangsorban. Az élen
- Svájc áll 67 658 euróval évente,
- mögötte Izland szerepel 43 067 euróval,
- a dobogó harmadik fokára pedig Norvégia került 42 443 euróval.
Szűkebb régiónkat nézve sem történt egy év alatt változás: miközben a kormány szeretné a régiós átlagot, hosszabb távon az osztrák szintet elérni, a magyar továbbra is az egyik legkevesebbet kereső nemzet. Csak az összehasonlítás kedvéért, az osztrákok nálunk majdnem három és félszer több pénzért dolgoznak átlagosan (32 810 euró), a visegrádi négyek legmagasabb fizetése pedig Csehországban érhető el, a hazainál 20 százalékkal több (11 420 euró). Előző évhez képest egyébként mérséklődött a lemaradásunk a csehekhez képest, aminek hátterében az árfolyamok alakulása áll. Csehországban euróban számolva szintén csökkent az átlagos nettó bér, ám a mérséklődés üteme a magyarnál nagyobb, 4 százalékos volt.
Miért a gyermektelen egykereső?
Bár az uniós statisztikai hivatal több családmodellre közöl átlagos nettó béreket, mi az országos átlagnak leginkább megfeleltethető gyerektelen, egyedülállóak adatára fókuszálunk ebben a cikkben (a későbbiekben a kormányzati kommunikáció másik fő komponensét, a két gyermeket nevelő családok kereseti adatait fogjuk elemezni). Azért választottuk elsősorban a gyerektelen, egykeresős háztartás adatát, mert az kormányzati ösztönzőktől legkevésbé befolyásolt adat, ebből fakadóan a legkinkább alkalmas az átlagos bérszínvonal nemzetközi összehasonlítására.
Értéke úgy romlott a magyar bérnek, hogy közben nőtt
Az egyes országokban jellemző árszínvonalbeli különbségek eltüntetése után, vagyis vásárlóerő-paritáson nézve sem ad a magyar adat túl sok optimizmusra okot. Bár a 9488 eurós átlagosan hazavitt fizetés 15 337 eurót ér vásárlóerő-paritáson, ami 7 százalékkal magasabb érték az előző évinél, 2020-ra ez az ötödik legkevesebbett érő bér lett Európában. Egy évvel korábban sokkal jobban szerepelt Magyarország, hiszen még 6 ország következett mögöttünk a rangsorban. Tavaly viszont Románia és Litvánia is megelőzte hazánkat annak köszönhetően, hogy minden más tagállamnál jobban nőtt a fizetések értéke: Romániában 20, Litvániában pedig 8 százalékkal. (Ebből következik, hogy a magyar 7 százalékos plusz a harmadik legmagasabb.)
Mindezek után a friss adatsor szerint már csak
- a horvát,
- a lett,
- a bolgár
- és a szlovák dolgozók átlagos nettó bére ér kevesebbet a magyarokénál.
Mennyiből élnek a magyar családok?
Az Eurostat több, különféle háztartástípusra közöl adatokat, kezdve a gyermektelen pároktól eltérő keresettel egészen a több gyermeket nevelő, átlagtól és egymástól is eltérő bérrel rendelkező háztartásokig. Mivel a kormány politikájának meghatározó eleme a családosok és gyermeket nevelők támogatása, ezért megvizsgáltuk, más országokhoz képest hogyan teljesít Magyarország ha két, átlagbérrel rendelkező szülő két gyermeket nevel. Ez a háztartás-modell a népességfogyás megakadályozása szempontjából is ideálisnak és a kormányzat által is kívánatosnak tekinthető.
A vizsgált családmodell az Eurostat adatai alapján évente 21 251 euróból gazdálkodott 2020-ban. A közös valutában mérve ez is csökkent 2019-hez mérten, 1,5 százalékkal. Ennek következményeként a negyedik legkisebb átlagkeresetből élnek a magyar családok az unióban. Egy évvel korábban sokkal jobban állt ebből a szempontból hazánk, a hetedik legalacsonyabb volt az összeg.
Jelenleg
- a lett (20 372 euró),
- a román (17 734 euró)
- és a bolgár családok (12 812) élnek a magyarnál kevesebb pénzből évente.
Ez a fejlemény - ahogy azt a 2019-es helyezésünk is alátámasztja - meglehetősen kedvezőtlen lehet az Orbán-kormány számára. Eddig ugyanis még a magyar családtámogatási és adózási rendszer nemzetközi összehasonlításban is jelentős és kimutatható előnyt jelentett a statisztikákban. A tavalyi adat viszont arra enged következtetni, hogy a hazai fizetőeszköz romlása már olyan mértékű, hogy a családi adókedvezmények által nyújtott előnyt is semmissé teszi a nemzetközi statisztikákban.
Bár sem az országos átlag, sem pedig a családosok keresetének euróban mért csökkenése nem egyedi jelenség - Magyarországon kívül a tagállamok szűk felében erről árulkodnak az adatok - a tavalyi folyamatok az Orbán-kormányt sem töltheti el örömmel. Ha ugyanis valaki ránéz erre a két adatsorra, arra a következtetésre juthat - minden más ismerete nélkül -, hogy a magyar családpolitika nemzetközi színtéren nem eredményez plusz anyagi előnyt a gyereket nevelők számára. Hiszen családi adókedvezmény ide, adókedvezmény oda, pont a negyedik legkevesebb bérből élnek a családosok is, mint azok, akik semmilyen adókedvezményben nem részesülnek.
Egészen 2020-ig a nemzetközi bérstatisztika teljes mértékig kedvezően alakult a kormány számára bizonyos gazdasági célokat kiszolgálva. Egyrészt hazánk helyezése a családosok átlagbérét illetően sokkal kedvezőbb volt az egyszerű átlagbér alapján elfoglalt helyezésünknél. Másrészt az, hogy a gazdasági döntések megalapozásául szolgáló országos átlagbér Magyarországon az egyik legalacsonyabb a forint gyengesége miatt, a nálunk beruházást tervező cégek számára volt fontos. Márpedig az Orbán-kormány a különféle egyedi támogatásokkal, adókedvezményekkel vonzó befektetési célponttá szeretné tenni Magyarországot. Az euróban vett alacsony bérszínvonal ezért kifejezetten kedvezett ebből a szempontból.
A jelek szerint a forint erőssége, pontosabban gyengesége 2020-ban átbillent azon a ponton, ahol még minden szempontból megfelelően lehetett kommunikációs szinten egyensúlyozni. Az idehaza jelentős, forintban vett bérnövekedés nemzetközi színtéren a gyenge fizetőeszközünk miatt sokkal alacsonyabb lett az elmúlt években. Ugyanakkor a magyar családpolitika eredménye a korábbi években még így is meg tudott mutatkozni a rangsorban elfoglalt kedvezőbb helyezésünk révén.
Szép szavakat váltott, megállapodásokat kötött a francia és a kínai elnök. 
