A G7 adatbázisa alapján 2017-ben a magyar medián háztartás Európán belüli pozíciója 1,7 százalékkal romlott, a társadalom egészére kiterjedő nagy jövedelmi növekedés ellenére. Így a legátlagosabb magyar az európai jövedelmi ranglétra 18,7 százalékáról a 17 százalékára csúszott vissza.
De így volt ez a magyar társadalom szinte összes jövedelmi rétegénél, így a leggazdagabbaknál és a legszegényebbeknél is. Igaz, a hárommillió leggazdagabb magyar így is bőven a 2010-es Európán belüli pozíciója fölé került, míg a legszegényebb magyarok most már a kontinens abszolút legszegényebbjei között vannak.
Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet nagyon rég óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések, írja a lap.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
