Az európaiak közép- és hosszú távú sorsa Afrikától függ, amelynek nem gyarmatosításra vagy felesleges jótékonykodásra van szüksége annak érdekében, hogy az afrikaiak indulás helyett a hazájukban maradást választhassák - hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő az Olaszország-Afrika, egy közös híd a fejlődésért című nemzetközi csúcstalálkozón, melyen bemutatta az afrikai térségnek szánt olasz fejlesztési tervcsomagot hétfőn Rómában.
Giorgia Meloni nyitóbeszédében hangoztatta, hogy Olaszország történetében Afrika mindig is stratégiai szerepet töltött be, de Afrikától függött és függ ma is Európa közép- és hosszú távú jövője a külpolitikában éppúgy, mint az energetikai átmenetben és az illegális migráció megállításában.
"Európát szoros kapcsolat fűzi Afrikához, és elérkezett az ideje, hogy új fejezetet indítsunk egyenlő partnerként, gyarmatosító szándék vagy felesleges jótékonykodás helyett"
- hangoztatta Giorgia Meloni.
Megjegyezte, Afrikát szegény kontinensként szokás feltüntetni, de ez nem felel meg a valóságnak. A világ ásványkincseinek harminc százaléka Afrikában található, a termőföldek hatvan százalékával együtt, és az afrikai lakosság hatvan százaléka 25 éven aluli, ami hatalmas emberi erőforrást jelent - sorolta Meloni.
Vázolta a Róma kidolgozta úgynevezett Mattei-tervet, amely - hangoztatta Meloni - az eddig megszokott "ezernyi pénzfaló mikrobeavatkozás" helyett öt pillért követ: az oktatás-szakképzés, az egészségügy, az agrár- és élelmiszerágazat, a víz és az energiaszektor fellendítését. Az újonnan indított kezdeményezések között említette a Marokkóban létesített szakképzési központot, amely a megújuló energiaforrások felhasználását szolgálja, az Elefántcsontparton kialakított gyermek- és családvédő központot, a Mozambikban létesített minőségi termékgyártási agrárközpontot, az Egyiptomban készülő "gabonapólust", Etiópiában pedig a vízgazdálkodási tervet a helyi egyetemek együttműködésével. Úgy vélte, az eddig használt "élelmet mindenkinek" jelszót "a mindenkinek minőségi étel biztosításával" kell helyettesíteni.
Giorgia Meloni kijelentette: célnak számít, hogy Afrikában nem az elkeseredést, hanem a lehetőségeket szabadítsák fel.
"Az illegális bevándorlást megállítását, a harmadik évezred emberkereskedőivel szembeni harcot csak akkor lehet megnyerni, ha alternatívát teremtünk, és az afrikaiak elindulás helyett a hazájukban való maradást választhatják"
- szögezte le az olasz kormányfő.
Bejelentette, hogy Róma első lépésben 5,5 milliárd eurót bocsát rendelkezésre.
A legfelsőbb szintre vitték
Ez az első alkalom, hogy az ez idáig miniszteri szinten tartott Olaszország-Afrika találkozó állam- és kormányfők részvételével zajlik. Ez az első nemzetközi találkozó, melyet Róma a G7 csoport soros elnökeként rendez.
A római parlament felsőházaként ismert Madama-palotában több mint negyven afrikai állam képviselteti magát, valamint jelen van az Afrikai Unió (AU), az Európai Unió (EU), az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap (FMI), valamint számos más nemzetközi szervezet és befektetési pénzintézet küldöttsége. A meghívottak között szerepel Algéria, Angola, Burundi, Csád, a Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Gambia, Ghána, Dzsibuti, Kenya, Líbia, Malawi, Marokkó, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Ruanda, Szenegál, Szomália, Dél-Szudán, Dél-Afrika, Tanzánia, Togo, Tunézia, Uganda, Zambia és Zimbabwe magas szintű küldöttsége.
Többek között felszólal Azali Assoumani, az AU elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Amina Mohammed, az ENSZ alelnöke. A római elnöki palotában tartott díszvacsorával kezdődött csúcs számos kétoldalú megbeszélésre ad lehetőséget, és az afrikai delegációkat Ferenc pápa is fogadta a Vatikánban.
A Giorgia Meloni vezette olasz jobbközép kormány 2022-es beiktatása óta azt hirdeti, hogy az Európába tartó migrációra nem az emberek érkezése után, hanem a kiindulási pont Afrikában kell megoldást találni az egyes térségek fejlődésének helybeli támogatásával.
Ezért is kezdeményezte Róma az úgynevezett Mattei-tervet, amely "globális és nem gyarmatosító" hozzáállással kívánja az afrikai országok fenntartható társadalmi, gazdasági fejlesztését segíteni. A Mattei-terv pontjai szerint zajlik a mostani csúcstalálkozó is, melynek panelbeszélgetései a gazdasági és infrastrukturális együttműködést, az élelmiszerbiztonságot, az energetikai átmenetet, a szakképzést és az oktatást, valamint a migrációt, a mobilitást és más biztonsági kérdéseket érintenek.
Enrico Mattei, az ENI olasz energiavállalat alapítója indította el a második világháborút követő évtizedekben az afrikai országokkal való partneri kapcsolatok megerősítését.
(MTI)
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
