|
| Forrás: Wikimedia Commons / 青空白帆 |
Megszavazta a horvát parlament a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) építésének felgyorsításáról szóló törvényt csütörtökön. Ez csökkenti az adminisztratív terheket, rendezi a tulajdonviszonyokat az építkezési területen, valamint rendelkezik a tengeri területekre kiterjedő koncessziós jogokról és díjakról is az MTI beszámolója szerint.
Amerikai gázt (is) akar Európa
Az LNG-terminál fontos kulcstényező az európai energia-játszmában: ha megépül, nagy tételben vásárolhatnak az európai országok az amerikai földgázból - ez a távolság miatt vezetékes szállítással nem lenne reális alternatíva az orosz földgázzal szemben, a terminál azonban megnyitja a kapukat. Nem véletlen, hogy a projektet az Európai Unió több mint 30 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja.
Magyarország ott áll a küszöbön
Magyarország is az érdeklődők között van: Szabó László washingtoni nagykövet beszélt arról, hogy ha Horvátországon keresztül tudunk cseppfolyós földgázt (LNG) importálni, az nagy jelentőségű lenne az energiafüggőségünk csökkentése, az orosz gáz részleges kiváltása szempontjából.
Ehhez a Magyarországot Horvátországgal összekötő gázvezetéket kétirányúsítani kell, a beruházásra a két ország már alá is írta a szándéknyilatkozatot.
Szíjjártó tavalyi értékelése szerint "Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz". Szijjártó hozzátette, hogy jelenleg a legjobb megoldás a horvát LNG-terminál megépítése lenne, ráadásul amerikai befektetők is érdeklődnek a részvétel iránt. A horvátországi terminál - elhúzódó - megépítése a magyar álláspont szerint Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében jól megvalósítható lenne.
Itt jön a képbe a Külügyminisztérium korábbi energiabiztonságért felelős utazó nagykövete, Orbán Anita, aki jelenleg a texasi, Houston-központú LNG-óriás, a Cheniere Energy munkatársa. Orbán 2014 tavaszán írásos jelentést is tett egy kongresszusi albizottságnak Washingtonban, amely az LNG-export hatását vizsgálta az amerikai külpolitikára. A háttérről itt írtunk bővebben >>
Az oroszok igyekeznek a pályán maradni
Persze az oroszok sem nézik tétlenül, ahogy elhalásszák a piacukat: tavaly szeptemberben hosszú távú gázszállítási megállapodást írt alá a Gazprom orosz gázipari vállalat a legnagyobb horvát földgázimportőrrel. A megállapodással csaknem teljes egészében fedezni tudják Horvátország importszükségletét, és meg is pendítették: így talán már nincs is szükség arra a Krk-szigeti LNG-terminálra.
A Mol Nyrt. tavaly jóváhagyott szervezeti átalakulása értelmében április elsejétől holdingtársaságként működik tovább, amely személyi változásokkal is járt. 
