A negyedik negyedévi nagy törlesztéssel 2015 végére a GDP 75,5 százalékára csökkent az államháztartás európai uniós módszertannal számított úgynevezett maastrichti adóssága a negyedévvel korábbi 78 százalékról - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

Az adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte azt. Az államháztartás nettó adóssága 23 407 milliárd forint volt, a GDP 69,6 százalékát tette ki 2015 végén.

Egyértelmű a javulás

A negyedik negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 335 milliárd forint volt. Kiugró mértékben csökkent a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, amit nagyrészt a jelentős mértékű állampapír lejárat és visszavásárlás indokolt.

Az egyéb pénzügyi eszközök terén növekedés mutatkozott az Európai Unióval szembeni követelések esetében, és átmeneti jelleggel megnövekedtek a rövid lejáratra nyújtott hitelek is. A kötelezettségek terén jelentősen csökkent tranzakcióból fakadóan az értékpapírok állománya. A hitelek esetében folytatódott a hosszú lejáratú hitelek törlesztése, mértéke azonban elmarad a korábbi negyedévekétől. Az egyéb kötelezettségek esetében elsősorban a szállítói tartozások és a munkabér-kötelezettségek terén mutatkozott jelentős csökkenés.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 100 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, ezzel párhuzamosan csökkentek adójellegű tartozásai. Egyéb pénzügyi eszközeik és kötelezettségeik terén nem történt érdemi elmozdulás.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 13 milliárd forint volt. Eszközeik közül csökkentek a központi kormányzatnál tartott betéteik, és növekedtek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik. Kötelezettségeik terén növekedett a központi kormányzat által nyújtott rövid lejáratú hitelállomány.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2015 negyedik negyedévében a negyedéves GDP 6,8 százalékát tette ki (621 milliárd forintot). A nettó pénzügyi megtakarítás alakulását a pénzügyi eszközök bővülése határozta meg, a tartozások állománya tranzakcióból adódóan alig változott.

2015 negyedik negyedévében a háztartások pénzügyi eszközei közül legnagyobb mértékben a betétállomány, ezen belül is a folyószámlabetétek állománya emelkedett és jelentős mértékben nőtt a készpénzállomány is.