A magyarok egyre súlyosabb problémának tartják a korrupciót. A Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer kutatásában megkérdezettek 57 százaléka szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 4 évvel ezelőtt. A válaszadók több mint fele hatástalannak ítéli a kormány korrupció elleni intézkedéseit. Ez az eredmény szintén jelentős romlást jelent, hiszen a TI 2013-ben megjelent hasonló kutatása szerint akkor a megkérdezetteknek kevesebb mint a fele (48 százaléka) volt elégedetlen.
Mindenhol ott van a korrupció
A magyarok közel harmada szerint a parlamenti képviselők (32%), a miniszterelnök (29%) és a kormánytisztviselők (28%) egyaránt érintettek korrupciós ügyekben. Hasonló kép alakult ki az üzleti szektor vezetőivel (27%) és az adóhatóság munkatársaival (23%) kapcsolatban is.
Dacára annak, hogy a kormány jelentős erő- és pénzügyi forrásokat fordított a menekültkérdéssel kapcsolatos kampányra, a magyarok szerint az országban a korrupció és a bevándorlás gyakorlatilag egyformán súlyos probléma (28% és 29%).
Hálapénzt fizetünk a legtöbbször
A felmérésben résztvevők 63 százaléka vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást, közülük minden ötödik válaszadó (22%) fizetett hálapénzt az ellátásért. A korrupció messze az egészségügyi szolgáltatások terén fordul elő a leggyakrabban, Magyarországon kétszer annyian fizettek kenő-, illetve hálapénzt, mint az Európai Unióban átlagosan (10%). Nem véletlen, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a kormánynak az egészségügy problémáinak a megoldására kellene a legtöbb figyelmet fordítania.
Következmények nélküli ország
Magyarországon tovább romlott a közérdekű bejelentők megítélése és helyzete. A magyarok kétharmada ítélte úgy, hogy a társadalom nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a korrupciót. Ráadásul a válaszadók közel negyede szerint a korrupció nehezen bizonyítható, az emberek pedig félnek a bejelentések következményeitől (24% és 23%).
Csak minden ötödik magyar tenne bejelentést, ha korrupciót tapasztalna, a magyaroknál pedig csak a szlovák, orosz, ukrán és fehérorosz állampolgárok passzívabbak, ha korrupcióval szembesülnek. A magyar válaszadóknak mindössze 7 százaléka véli úgy, hogy a bejelentés a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. Ez a legalacsonyabb arány az Európai Unión belül. A megkérdezetteknek csupán a 19 százaléka lenne hajlandó tanúskodni korrupció elleni ügyben a bíróságon, ez pedig a gyakorlatban jelentősen megnehezítheti az ítélkezést korrupciós ügyekben.
A magyar válaszadóknak csupán 14 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció elleni harcban az egyes állampolgár eredményt érhet el. Ezzel Magyarország a sereghajtók között van, mivel a felmérés alapján még a román, szlovák és orosz polgárok is jobban bíznak a korrupció elleni fellépésben.
Felszállt két román vadászgép. 
