Huszonhetes körben kezdték meg Brüsszelben szombat délelőtt 11 órától az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, pénteken kezdődött tanácskozásaikat.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a plenáris tanácskozást megelőzően szombat kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.
A tanácskozás pénteki napján a tagállami vezetők délelőtt tíz órától délutánig két forduló során folyattak megbeszélést az uniós költségvetésről és a helyreállítási csomagról. Ezt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak, majd az este kilenc óra táján kezdődő munkavacsorát Michel valamivel éjfél előtt berekesztette.
Diplomáciai források szerint az első tárgyalási nap kevés előrehaladást eredményezett. A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel. A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást a pénzek elosztásába és felhasználásába.
Kiszivárgott információk szerint Mark Rutte holland miniszterelnök a munkavacsora alatt hajthatatlannak mutatkozott a gazdasági fellendülést célzó uniós pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően. Spanyolország és Olaszország határozottan ellenezte, hogy az északi országoknak nagyobb beleszólásuk legyen a gazdaságélénkítést szolgáló tagállami intézkedéseket felügyelő mechanizmusba. Véleményük szerint a holland kérés a döntéshozatali eljárás túlzott lelassulását és a kifizetések késleltetését vonná maga után, míg a helyreállítási terv lényege az lenne, hogy a válság okozta kihívásokra gyorsan reagáljon.
Rutte szilárdan ragaszkodott továbbá ahhoz is, hogy országa, valamint Németország, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit. Kijelentette, nem tud továbblépni a közös uniós költségvetésről szóló tárgyalásokban, ha a mechanizmust valamennyi uniós tagország egyhangúlag jóvá nem hagyja. Nincs értelme továbbmenni, ha az út járhatatlan - mondta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte, nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében. Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel - mondta. Véleménye szerint nagy esélye van annak, hogy nem születik megállapodás sem a szombati tárgyalási napon, sem pedig vasárnap.
A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.
Vegyesen alakult pénteken a forint árfolyama a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben, a heti eredménye azonban pozitív. 
