A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai szerint - 2020 végén 38 408 milliárd forintot, a GDP 80,4 százalékát tette ki. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak - tették hozzá a közleményben.
Az EDP-jelentés kitér az idei évre tervezett főbb adatokra, amelyek szerint az államháztartás idei hiánya 3860 milliárd forint, a GDP 7,5 százaléka lehet, amiből 186,3 milliárd forint az önkormányzatok deficitjéből ered, 434,8 milliárd forint pedig a társadalombiztosítási alapoknál jelenik meg. Az államháztartás konszolidált bruttó adósságát az év végére 41 153 milliárd forintra teszi a jelentés, ami 2745 milliárd forinttal több a tavaly év véginél és a tervezett GDP 80,15 százaléka az egy évvel korábbi 80,45 százalékkal szemben. A jelentés 51 348 milliárd forintra teszi az idei GDP nominális összegét, ami 7,5 százalékkal nagyobb a tavalyi 47 743 milliárd forintnál.
A KSH közleménye szerint a kormányzati szektor bevétele 20 775 milliárd forint, a kiadása 24 644 milliárd forint volt az elmúlt évben. A bevételek 38 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal növekedtek, a kiadások 13,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A jövedelemadó-bevételek 79 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal emelkedtek. A termelési adók 184 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az áfabevétel emelkedése 190 milliárd forint, 4,2 százalék volt. Ezzel szemben a társadalombiztosítási hozzájárulások 203 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal, az egyéb bevételek 20 milliárd forinttal, 0,6 százalékkal csökkentek.
A kiadási oldalon a kifizetett munkavállalói jövedelem 194 milliárd forinttal, 4,0 százalékkal emelkedett, a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 293 milliárd forint, 5,7 százalék volt a növekedés. A folyó termelőfelhasználás 66 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal, a kamatkiadások pedig 67 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 131 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal emelkedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 2169 milliárd forinttal, 56,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések következményeként.
A tavalyi negyedik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 2276 milliárd forint, a GDP 18,1 százaléka volt. Az egyenleg 1515 milliárd forinttal, 11,9 százalékponttal romlott az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek 14 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal növekedtek, a kiadások 1529 milliárd forinttal, 23,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A jövedelemadó-bevételek 44 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal emelkedtek a negyedik negyedévben. A termelési adók 169 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az áfabevétel emelkedése 152 milliárd forint, 12,2 százalék volt. A társadalombiztosítási hozzájárulások 46 milliárd forinttal, 3,2 százalékkal, az egyéb bevételek 153 milliárd forinttal, 13,2 százalékkal csökkentek.
A kiadási oldalon a kifizetett munkavállalói jövedelem 22 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal emelkedtek az előző év negyedik negyedévéhez viszonyítva. A pénzbeni társadalmi juttatásoknál 32 milliárd forint, 5,7 százalék volt a növekedés. A folyó termelőfelhasználás 66 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal, a kamatkiadások pedig 12 milliárd forinttal, 4,3 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 132 milliárd forinttal, 13,3 százalékkal emelkedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések következményeként csaknem megduplázódtak az egy évvel korábbiakhoz képest, az 1243 milliárd forint emelkedés 97,2 százalékos növekedésnek felel meg.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
