|
| Dr. Volker Treier |
Hogyan látják a kétoldalú kapcsolatokat a világgazdasági helyzet alakulásának tükrében? Milyen negatív hatásoktól kell tartani bizonyos területeken, például a magyar szempontból különösen fenyegetett járműiparban? Lesz leépítés, beruházási stop?
A világgazdaság lelassulása és a globális kereskedelmi viszályok növekvő mértékben csökkentik a német vállalatok nemzetközi kereskedelmét. Kamaránk felmérései azt mutatják, hogy borúsabbak a német cégeknek az Európai Unió gazdasági fejlődésével kapcsolatos elvárásai is. Mindenesetre Közép- és Kelet-Európa országai jelenleg még az átlagnál jobban teljesítenek. A magyar gazdaság például idén több mint 4 százalékkal növekszik és a Németországgal folytatott kereskedelem pozitívan alakul. Ezek jó számok, ám a világgazdaság csökkenő dinamikája a kétoldalú kapcsolatokat is negatívan befolyásolja majd. Ezt mutatta a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése is.
Egyébként ezek az országok már nem „meghosszabbított műhelyei” a német gazdaságnak. Több mint háromezer német vállalkozás működik Magyarországon, azok mintegy 25 milliárd eurót ruháztak ott be. Teljes beruházásaink a visegrádi országokban 100 milliárd euró felett vannak – ez több, mint amennyit a német gazdaság Kínában fektetett be. Ezek a beruházások alapot adnak ahhoz, hogy az üzleti kapcsolatok innovatívak legyenek és az egyenlőségen nyugodjanak.
Befolyásolhatja-e a német gazdaság állapota az ott dolgozó magyar munkavállalók helyzetét? Ha igen, milyen területeken kell ezzel számolni?
A német konjunktúra nyomás alatt van, de Kamaránk összességében ebben az évben is a foglalkoztatottság növekedésével számol Németországban – ha nem is lesz az olyan hangsúlyos, mint az előző esztendőkben. Szakemberhiány van, így a német vállalkozások számára egyre fontosabb, hogy jól képzett munkaerőt kapjanak, egyúttal vonzóbbak legyenek az új erők számára.
Az uniós szervek súlyos szabálytalanságokat tártak fel az EU-s források felhasználásánál. Ennek tükrében a magyar nyilvánosságban sokak számára meglepő volt Angela Merkel kancellár minapi soproni kijelentése, miszerint az országban nagyon jól használják fel az Uniós pénzeket. Hogyan látják ezt a kérdést?
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérése szerint tagjai az ország uniós tagságával éppoly elégedettek, mint 2018-ban: nyolcvan százalékuk nyilatkozott így. Ugyanakkor nem változott az uniós, illetve az állami támogatások megítélése a beruházási döntéseknél: minden ötödik vállalat döntő, vagy meghatározó jelentőségűnek tartja ezeket az eszközöket. A támogatási forrásoknak nagyobb szerepe van a feldolgozóiparban, mint más ágazatokban.
Hogyan értékeli a német gazdaság és a magyar kormány kapcsolatait?
A DUIHK immár 25 éve működik, csaknem ezer német és magyar tagvállalatával elismert szereplője a magyarországi gazdasági közösségnek. Feladata, hogy kiálljon mint a német, mind a helyi gazdaság ügyéért, hiszen a kettőt nem lehet egymástól elválasztva nézni. A jó gazdasági kapcsolatok ápolása különösen fontos akkor, amikor nehezebb idők járnak a gazdaságra és a kereskedelemre. A párbeszéd csatornáinak mindig nyitva kell maradniuk – kollégáink ezen dolgoznak.
| Dr. Volker Treier 50 éves közgazdász, tanulmányait Bambergben és Budapesten végezte. Hat éve került a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségéhez, ettől az évtől alelnökként a külkereskedelemért és az Európa-politikai kérdésekért felelős. A 156 éves független kamarai szövetség a német gazdaság érdekképviselete. Feladatai közé tartozik, hogy összehangolja a világ 80 országában működő 120 német kereskedelmi kamara (köztük a budapesti) tevékenységét. |
Az amerikai elnök nevének eltávolítását írta elő egy bíró a Kennedy Központ washingtoni épületéről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
