A megfigyelőállások közül 18 magában Hegyi-Karabahban, a demarkációs vonal mentén, hét pedig a területet Örményországgal összekötő lacsini folyosón létesült. Az egyik poszt a dadivanki kolostor mellett működik, a kelabdzsarari régióban, amelyet az örmény erőknek november 25-ig kell átengedniük az azeri hadseregnek.
Az orosz Il-76-os és An-124-es szállítógépek hétfőig 140 járatot hajtottak végre a békefenntartók Hegyi-Karabahba való átdobása keretében. Konasenkov tábornok elmondta, hogy Sztyepanakertben megkezdte működését az 1960 fős kontingens törzse és az orosz tárcaközi humanitárius reagálási központ is. Közölte, hogy szombat óta 725 menekült tért vissza Örményországból Hegyi-Karabahba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon tájékoztatta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront Moszkvának a Baku és Jereván közötti közvetítési erőfeszítéseiről, amelyek lehetővé tették a fegyvernyugvást. A Kreml sajtószolgálata szerint az orosz vezető közölte, hogy a helyzet stabilizálódott.
Putyin és Macron kifejezte készségét arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának társelnökeiként - ezt a pozíciót az Egyesült Államokkal közösen töltik be - koordinálják erőfeszítéseiket a halaszthatatlan humanitárius kérdések megoldása érdekében, beleértve a menekültek visszatérését állandó lakhelyükre.
Azerbajdzsán szeptember 27-én kezdett offenzívát az örmény többségű Hegyi-Karabah visszafoglalására. November 9-én az orosz és azeri elnök, illetve az örmény államfő megállapodott a másnap nulla órától fegyvernyugvás lép életbe, a szembenálló felek a pozícióikon maradnak, majd az örmény fegyveres erők több ütemben területeket kell visszaszolgáltatniuk Azerbajdzsánnak.
A támogatás persze nem meglepő helyről jött: a Jog és Igazságosság (PiS) pártjától. 
