Hernádi Zsolt szerint az EU energiaszuverenitása nem valódi függetlenedést jelentett, hanem függőségváltást. Az orosz energiáról való leválás teret nyitott az amerikai LNG‑nek, miközben a megújuló technológiákban Kína dominál, így az unió továbbra is erősen importfüggő. 2019 és 2023 között az EU energiaimport‑függősége alig csökkent, 60 százalékról 58 százalékra – jelentette ki.
Az EU 2024-ben több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel fele az USA-ból érkezett, miközben a napelemek és akkumulátorok 90 százalékban Kínából jönnek. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint ez újabb stratégiai kiszolgáltatottságot hozott létre, miközben a dekarbonizáció elsődlegessége versenyképességi és szuverenitási problémákat okoz.
Példaként Kína modelljét említi: párhuzamosan növeli saját energiatermelését, készleteket halmoz fel, és így csökkenti függőségét. Az EU ezzel szemben főként szabályozással próbál haladni.
Több forrásra lenne szükség
Hernádi az MCC konferenciáján kiemelte, hogy a tagállamok adottságai eltérők, Magyarország és más szárazföldi országok pedig ellátási útvonal‑kockázattal is szembesülnek. Szerinte több forrásra és több útvonalra lenne szükség:
a szuverenitás kulcsa a minél több forrás és minél több ellátási útvonal.
Fotó: MTI
Úgy véli, a mostani dekarbonizációs célok irreálisak, nagyobb rugalmasságra és a piactér erősítésére lenne szükség. A válságálló energiabiztonság szerinte az állam stratégiai iránymutatásával és a vállalatok beruházásaival együtt jöhet létre. A MOL már évtizedek óta regionális szereplőként építkezik, ami szerinte az olajipari szuverenitás alapja.
Végül hozzátette: a szuverenitást magunknak kell megteremteni, amihez elengedhetetlen, hogy a vállalatok a profitjukat vissza tudják forgatni fejlesztésekbe.
Magyarország bírósághoz fordul
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely 2027‑re teljesen megszünteti az orosz eredetű vezetékes gáz és LNG importját. A tilalom fokozatosan lép életbe: az LNG‑re vonatkozó teljes tiltás 2027 elején, a vezetékes gázé 2027 őszén válik véglegessé. A tagállamoknak március 1‑ig nemzeti terveket kell készíteniük a gázellátás diverzifikálására, és minden fennmaradó orosz gázszerződésről értesíteniük kell a hatóságokat.
A magyar kormány szerint a rendelet „jogi csalással” jött létre, mert tartalmilag szankciónak minősül, amelyet egyhangúlag kellett volna elfogadni. Szijjártó Péter bejelentette: Magyarország az Európai Bírósághoz fordul a jogszabály megsemmisítéséért. Orbán Viktor közölte: a döntés veszélyezteti az energiaárak stabilitását, és a rezsicsökkentést meg kell védeni. (MTI)
