A főbb számokról a miniszter annyit elárult korábbi nyilatkozataiban, hogy a tárca a büdzsé tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számolt. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: nem lesz megszorítás 2014-ben, nem kell újabb adó vagy járulékemelésre készülniük a gazdaság szereplőinek; a költségvetés feszes lesz, abban a tárca számol a hús áfájának csökkentésével is, és az ideihez képest egyetlen ágazat sem jár rosszabbul. Úgy vélte, a gazdaság jobb teljesítménye 2014-ben reálissá teszi, hogy egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra egy kicsivel többet lehessen fordítani.
A jövő évi költségvetést illetően véleménye szerint nincsen túlzott optimizmus, realizmus van, a gazdaság az idei 1 százalék után jövőre 2 százalékkal növekedhet. Többletbevételekre számítanak az áfából és jövedéki adóból, a pénztárgépcserék fehérítik a gazdaságot. Közlése szerint a 100 milliárd forint általános tartalék mellett ugyanekkora összeget tesz ki az országvédelmi alap nagysága, ez a két tétel az előre nem látható kiadásokat fedezheti.
Elmondta azt is: az utolsó simításokat végzik az adórendszer módosításain, az erről szóló, európai uniós szabályoknak is megfelelő törvénymódosítást szintén szeptember 30-ig nyújtják be a parlamentnek.
Több terület kaphat több pénzt
A kormányszóvivő csütörtök este a Duna tévécsatorna Közbeszéd című műsorában pedig azt közölte: az egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra, gazdaságfejlesztésre is több forrás jut jövőre.
Giró-Szász András a 2014-es költségvetés tervezetéről azt mondta, "nagyjából, hozzávetőlegesen lehet tudni, hogy a költségvetési sorokon mik szerepelnek". Elmondta: 2013-hoz viszonyítva például az egészségügyre 10,6 százalékkal, oktatásra 12,6 százalékkal, a közbiztonságra 3 százalékkal több forrás jut jövőre. Emellett a felzárkóztatás területén - amit a kormányszóvivő nagyon fontos feladatnak nevezett - 9,6 százalékkal lesz több forrás. Jelezte: államkorszerűsítésre 17 százalékkal lesz több forrás és a gazdaságfejlesztésre is 8 százalékkal több pénz jut.
Giró-Szász András azt is közölte: a Költségvetési Tanács felhívta a kormány figyelmét, hogy az adóbevételek terén lévő kockázatok kivédésére nagyobb tartalékképzésre van szükség. Erre 120 milliárd forintos rendkívüli kormányzati keret és egy 100 milliárd forintos országvédelmi alap, összességében 220 milliárd forintot terveztek be. Megjegyezte: a 2013-as év bebizonyította, hogy a tartalékképzés formáját és nagyságát megfelelően "be tudja lőni a gazdasági tárca."
A Költségvetési Tanács (KT) ezen a héten az MTI-hez eljuttatott közleményében teljesíthetőnek tartotta a kormány jövő évi, 2,9 százalékos GDP-arányos hiány-, és 2 százalékos növekedési célját, amely véleménye szerint a bővülés lehetséges tartományának felső sávjába tartozik. A testület ugyanakkor jelentős bevételi (elsősorban az áfánál) és kiadási kockázatokat is lát, ezért indokoltnak tartják a megfelelő tartalékszint ismételt átgondolását.
Hétfőn kiderül, kik járhatnak jobban jövőre
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtja be a 2014-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Azt követően, hogy a tervezetet átadja Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, ugyancsak hétfőn sajtótájékoztatón számol be az újságíróknak a konkrétumokról.
Az előfinanszírozási igény lehet a magyarázat. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
