|
| (Fotó: 123rf.com) |
Általánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat, vagy a nyugati határszélt sújtotta - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc.
A munkaerőhiány szinte mindenhol jelen van, a feldolgozóipar különböző területein, az idénymunkában, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, a vendéglátásban, az informatikában vagy a mérnökök között.
Nem kéne ennyi közmunkás
Szerinte az országnak vannak még belső munkaerőforrásai, például a közfoglalkoztatottak egy része, vagy a túl nagy részarányt képviselő költségvetési alkalmazottak átképezhetők lennének a versenyszféra számára. Bizonyos területeken azonban szükség lenne külföldi vendégmunkásokra is, főleg szakmunkásokra.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatottak számának növekedése döntő részben annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 129,6 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg kisebb mértékben a közfoglalkoztatottak számának 4,3 ezer fős növekedése is hozzájárult.
A külföldön dolgozók létszáma 1,6 ezer fővel bővült, ami jelentős lassulás az előző hónapokhoz képest. A munkanélküliek száma 900 fővel csökkent a május-júliusi közötti átlaghoz képest, míg 77 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 6,7 százalékról. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 59 ezer fővel 4,614 millióra növekedett.
Tovább nőhet a GDP
Jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, a pontos számokat itt lehet megtalálni. >>> A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják.
A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.
A következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet, így az év második felében tartósan 5% alá süllyedhet, azonban jövő év elejéig szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 6% közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta.
Jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4% közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Így idén érdemben, 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 5% alá mérséklődhet.
Lépnie kell a kormánynak
Virovácz Péter, az ING bank elemzője azt emelte ki, hogy a munkaerőpiac ilyen mértékű javulását, valamint a bejelentett új beruházásokat is figyelembe véve, a munkaerőhiány tovább fokozódhat a következő negyedévekben, amennyiben a döntéshozók nem lépnek időben. Mindez pedig gátjává válhat a gazdasági fejlődésnek - mondta.
|
Mit mond Varga? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH adataira reagálva elmondta, Magyarországon 1992 óta nem dolgoztak ennyien. A miniszter szerint tovább javítja majd a munkanélküliségi rátát, hogy a vállalkozások kapacitásbővítést terveznek, az alacsony nyersanyagárak segítik a gazdasági növekedést, a lakásépítések beindulása javítja az építőipar teljesítményét, és nő az uniós források felhasználása. Varga Mihály kitért arra, hogy ösztönözni kell a hazai munkaerő mobilitását a következő hónapokban, illetve arra is, hogy a béremelések itthon tarthatnak nagyobb létszámú munkaerőt és megakadályozhatják az elvándorlást. |
Ez a „gig economy.” 
