Idén ugyanakkor valamivel jobb a hangulat, miután 2017 végén sikerült megállapodni az Európai Unióval a kilépési tárgyalások második - mindenekelőtt a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatrendszerről szóló - szakaszának elkezdéséről, erről itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. Az idei körkérdésre válaszoló mintegy 107 szakértő kétharmada azonban azt mondta, hogy ugyanazt vallja a Brexit várható hosszú távú negatív gazdasági hatásairól, mint az előző két évben, és csak nem egészen 20 százalékuk vált derűlátóbbá.
Leharapja a növekedést
A válaszadó közgazdászok fele 1 százalék feletti, de legfeljebb 1,5 százalékos növekedést vár 2018-ban a brit gazdaságban, és alig 5 százalékuk jósolta azt, hogy a brit GDP idei növekedési üteme meghaladja 2 százalékot. A borúlátásra leggyakrabban adott indok az a várakozás, hogy a Brexit-tárgyalások továbbra is bizonytalan kimenetele a beruházások visszafogására készteti az üzleti szektort, ehhez a véleményhez egyébként hosszú ideje tartják magukat az elemzők, és megegyezik az IMF legfrissebb jelentésével is.
Az IMF a maga értékelésében 1,6 százalékra gyengítette a brit hazai össztermék tavalyi növekedésére adott becslését az addigi előrejelzésében szereplő 1,7 százalékról, 2018-ra pedig 1,5 százalékos növekedést valószínűsített. A lépést azzal indokolták, hogy a nagy-britanniai beruházások növekedési üteme máris elmarad attól a szinttől, amelyet a jelenlegi erőteljes világgazdasági növekedési környezetben várni lehetne, és az üzleti vállalkozások várhatóan továbbra is halasztják beruházási döntéseiket mindaddig, amíg nem körvonalazódik konkrétabban Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kereskedelmi kapcsolatainak feltételrendszere.
A Mol és az OTP húzta fel a BUX-ot – értékelte Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerdai napját. 
