|
| Merkel és Erdogan |
A Star című kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tűzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik szépíteni tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott.
A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.
Egészen ízléstelenül támadnak
Az ellenzéki, kemalista Sözcü lap szerint Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat. A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták.
| A németek a létező legrosszabbkor hozták meg a döntést, ezt Fellegi Tamás, a Privátbankár szakértője itt elemezte bővebben! >>> |
Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erők tagjainak életét is kioltják.
A lap szerint a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel ők „a népirtás királyai”. Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot.
A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint Törökországot hátba lőtte egykori bajtársa. A döntéssel feledésbe merült az első világháborúval kezdődött sorsközösség - vélekedett az újság.
A lap kiemelte, hogy a Bundestag csütörtöki határozatának értelmében az örmény népirtás része lesz a németországi történelemtanításnak. Mehmet Barlas, a Sabah egyik publicistája, cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország pont akkor elevenítette fel a történelmi kérdést, amikor a menekültválságra kellene közös megoldást találni.
Ennyi volt a török-német barátság?
A Habertürk című napilap „barátirtásként” értékelte a történteket. Az újság egyik tárcaírója, Hüseyin Bagci úgy látta, hogy a döntéssel Berlin a saját lelkiismeretét próbálja tisztára mosni. A lap emlékeztetett: Németország a török export első számú célpontja, a török importban pedig második helyet foglalja el.
A Habertürk ezért úgy gondolta, hogy a közeljövőben elsősorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban történhet változás. Az újság nem tartja kizártnak, hogy Ankara esetleg szankciókat is életbe léptessen.
A Vatan című tekintélyes napilap azt bírálta, hogy napjainkban is több olyan konfliktus van a világban, például Szíriában, amelyről a Bundestagnak megvannak a kellő információi, mégsem nyilvánítja népirtásnak az ott zajló eseményeket.
A kormányközeli Aksam ostobának, a Takvim pedig Brutusnak nevezte Németországot. Mindkét lap kifogásolta, hogy a szavazás eredményét a Reichstag előtt kurdok, görögök és örmények ünnepelték.
Rendkívüli időkben intézett beszédet. 
