Még van hátra néhány hét a 2023-as évből, de az már most biztosan állítható, hogy ez az esztendő is külön fejezetet érdemel majd a történelemkönyvekben. Hogy milyen jellemzéssel, értékeléssel találkozhatnak majd a tanulók, azt a mai oktatás – kormányzati nyomás miatti – vitatható színvonalát látva nehéz előrejelezni.
Már csak emiatt is jobb, ha mi most a tényekre szorítkozunk, arra, mi is történt az idén. Nos, kétségtelenül nem unatkoztunk – se gazdasági, se politikai téren.
Rögtön az év elején megértük azt, amire több mint negyedszázada nem volt példa: az éves infláció 25 százalék fölé került. Bár azt követően elkezdett lefelé araszolgatni, s októberben már csak egy számjegyű volt, ez nem nagy truváj. Egyrészt az Európai Unión belül e folyamat már korábban megkezdődött (ráadásul a hazainál alacsonyabb szintről), másrészt még így is uniós rekorder a hazai pénzromlás, sőt annál egész Európában is csak Törökországé nagyobb.
Ám nem ez volt az egyetlen kedvezőtlen hazai gazdasági fejlemény. Szinte alig volt olyan mutató, amely ne mínuszos lett volna. A GDP három negyedéven át, ami azt jelentette, hogy technikai recesszióba zuhant a magyar gazdaság (ahonnan csak a második negyedévben kecmergett ki). De esett az ipari, építőipari teljesítmény, a kiskereskedelmi forgalom, az áruszállítás, a háztartások fogyasztása és zuhantak a beruházások. Csupán a külső mérlegek (a külkereskedelmi és a folyó fizetési) mutattak a tavalyinál szebb képet az energiaárak zuhanásának és – a belső kereslet visszaesésének vonzataként – az importkereslet csökkenésének köszönhetően.
Geopolitikai fronton sem volt jobb a helyzet, sőt októberben még rosszabbodott is. A tavaly február óta tartó és egyelőre végeláthatatlannak tűnő orosz-ukrán háborúhoz két hónappal ezelőtt csatlakozott az izraeli-Hamász katonai konfliktus. Ennek gazdasági hatásai egyelőre még nem jelentősek, de mindenképpen kockázatot jelentenek a jövőre nézve.
A 2024-es év egyik legjelentősebb eseménye vitathatatlanul a június elején esedékes európai uniós parlamenti választás lesz, amely idehaza – túlzás nélkül állítható, igazi hungarikumként – az önkormányzati voksolásokkal párosul.
Éppen a Gázai övezetben történtek miatt nagy kérdés, mi lesz az EU-s választásokon, miután a jobbra tolódás, a migrációellenesség növekedésének jelei már látszódnak. Nekünk, magyaroknak emellett még azért is zsebbe vágó lehet a végeredmény, mert nagyon úgy tűnik, addig nem jönnek a már 2021 tavasza óta lebegő uniós források (vagy, mint az a hírekben szerepel, azoknak legfeljebb csak csekély része). Mintha mindkét fél, Brüsszel és az Orbán-kormány is kivárásra játszana. Ami az utóbbi esetében azért nem kifizetődő, mert jövő júniusig is kell finanszírozni az államháztartást, és ha nem jönnek a vissza nem térítendő uniós források, valamint a rendkívül kedvező kamatozású hitelek, akkor az azoknál mintegy háromszor drágább piaci forrásokat kell (továbbra is) igénybe venni.
Lesz tehát téma bőven a következő Klasszis Klubban. Amelybe pont a vázolt összetett kép miatt rendhagyó módon két elismert szakembert is meghívtunk, Petschnig Mária Zita közgazdászt, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát és férjét, Kéri László politológust.
Az egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket a vendégeinknek, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
A december 14-én, csütörtökön 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Korábbi Klasszis Klubunk beszámolói:
De a változáshoz a többiek is kellenének. 
