Igencsak gyatrán áll Trump száz napos ígéreteinek teljesítésével

Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke a beiktatási ünnepsége alkalmából tartott díszebéden, Washingtonban 2017. január 20-án. (MTI/AP/Manuel Balce Ceneta)

Donald Trump amerikai elnököt január 20-án iktatták be, századik elnöki napja így április 29-én, szombaton telik majd le, de már most elkezdte a média a világ talán leghatalmasabb emberének kiértékelését. Ennek azért is van különösen nagy jelentősége, mert a választási kampányban Trump egy egész sor, eléggé konkrét ígéretet tett az első száz napra vonatkozóan.

Így többek között beígérte a Mexikó határára építendő falat (nyilván nem lehet 100 nap alatt felhúzni, de el lehetett volna kezdeni vagy megteremteni a jogi, pénzügyi kereteket), az Obamacare egészségügyi rendszer megszüntetését és másikra cserélését, Kína devizaárfolyam-manipulátornak bélyegzését, kereskedelmi egyezmények újratárgyalását, a munkahelyeket külföldre vivő amerikai cégek elleni fellépést. Erről az első 100 napról egész hosszú Wikipedia-szócikket is írtak már (angolul), sőt egy egész weboldalt vezetnek arról, hogyan állnak az elnök ígéretei.

Lesz vezeték, nem lesz oroszlobbi

A Track-Trump (Trump-követő) oldalon a legtöbb intézkedés mellett az „in progress”, azaz „folyamatban” bejegyzés olvasható. Ezek szerint az ígéretek nagyon rosszul állnak. Megvalósult az az ígérete, hogy megszünteti az akadályokat egyes energiaipari beruházások, mint egy tervezett, de eddig környezetvédelmi okok miatt meghiúsult olajvezeték (Keystone Pipeline) előtt.

Beváltotta azt az ígéretet, amely szerint visszavonul a csendes-óceáni kereskedelmi övezetről (TPP) szóló tárgyalásokból. Beváltotta azt, amely szerint egész életükre megtiltja a Fehér Ház vezető politikusainak, hogy más országok számára lobbizzanak. (Vö. oroszországi kapcsolatok.) Megvalósultnak tekintik azt a tervét, hogy speciális egységet állítanak fel az erőszakos bűncselekmények visszaszorítására.

38-ból 10 van meg?

A gazdasági ígéretek listáján levő tételek, főleg adócsökkentések, egyelőre folyamatban sincsenek ezen a weboldalon, bár a tegnap este bemutatott adótervek némi előrelépésnek tűnnek. Igaz, ezek megvalósítása, a törvénykezésen való átpasszírozása még nagyon sok idő, jó, ha a gyakorlatban jövő év elejére megvalósulnak. Ha egyáltalán.

Miután az AP-nek adott interjújában Trump pár napja azt állította, hogy már majdnem megvan a 100 napos ígéreteinek megvalósításával, a Fortune április 24-én azt írta: Nincs. Még sok hiányzik. Az ő összesítésük szerint 38 ígéretből 10-et sikerült beváltani, 15-nek azonban még hozzá sem kezdett.

Komoly szerződés vagy nevetséges kampányfogás?

Viszont az említett interjúban már meg is próbálta elsikálni a felelősséget, mondván, hogy ez a 100 napos időszak csak egy mesterséges határ, aminek nincs jelentősége. Emlékeztetnek arra is, hogy október 22-én még azt mondta: ez a száz napos időszak „egy szerződés köztem és az amerikai szavazók között”. Most pedig megpróbál kihátrálni belőle, célzott arra, hogy valaki a választási kampánystábból találta ki ezt a 100 napot, nem ő.

Sőt, a Twitteren egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy a 100 nap alapján őt osztályozzák. Vajon mi teljesen mást mond majd pár hónap múlva arról, amiket ma mond? – kérdezhetjük. Robert Dallek, az amerikai elnökökkel foglalkozó történész egyenesen a következetlenség mintapéldájának nevezi Trumpot. „Az egyik percben azt mondja, hogy ez a száz nap jobb volt, mint bármely más elnök esetében, a következő percben becsmérli az ötletet, hogy száz nap teljesítménye alapján értékeljék az elnököt.”

Trump leleplezi a csótányokat

Azért kap Trump elismeréseket is, legalább a külpolitikája miatt. A német N-Tv.de (RTL Group) hírtelevízió cikke szerint Donald Trump nem a szőnyeg alá söpri a problémákat, mint elődje, Barack Obama, hanem megoldani próbálja azokat. „Olyan, mintha Trump felkapcsolta volna a konyhában a villanyt, és kiderült, hogy tele van a helyiség csótányokkal” – idézik Randall Schweller politológust.

John McCain republikánus szenátor szerint pedig míg Obama azt hitette el a világgal, hogy az USA csak egy papírtigris, addig Trump cselekszik. Pedig McCain eredetileg Trump legélesebb kritikusai közé tartozott. Schweller is elégedett Trump külpolitikájával, például a szíriai kormány repülőterére a vegyi támadás után kilőtt 59 rakétával.

Háború márpedig lesz?

Ami ijesztő, hogy Schweller szerint 50-50 százalék az esélye annak, hogy a következő években háború tör ki Észak-Koreával, vagy még nagyobb is, és Kínával is elképzelhetőnek tartja a fegyveres konfliktust. „Az amerikaiak nem akarnak abban a tudatban élni, hogy Kim Dzsong Un lerombolhatja Kaliforniát” – tartja. Csak Kína tudná békés eszközökkel megakadályozni az észak-koreai atomprogramot, talán ezért is nem konfrontálódott Trump végül Kínával.