A tervek szerint az ideiglenes válságkezelő alapnál, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) esetében használt tőkeáttételes eljáráshoz hasonlóan az állandó mechanizmusnál is négyszeresére,a jelenlegi 500 milliárd euróról 2 billió euróra növelnék az eszköz kapacitásait. Az eljárás szerint az ESM forrásaiból csak a tagállamok legkockázatosabb állampapírjait vásárolnák, így a magánbefektetők - az alacsonyabb kockázat miatt - pótlólagos összegekkel járulnának hozzá a kötvényvásárlásokhoz.
Egyszer már kudarcot vallott ez az elképzelés
Az EFSF esetében az euróövezeti vezetők abban reménykedtek, hogy úgynevezett különleges célú gazdasági egységeken (SPV) keresztül minden mentőalapos euróhoz 4-5 másik eurót tesznek hozzá a magánbefektetők. Piaci érdeklődés hiányában azonban az áttételes eljárás akkor kudarcot vallott és az euróövezeti vezetők végül az ESM egy évvel korábbi bevezetése mellett döntöttek..
A német pénzügyminisztérium szóvivője a Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit. Mint mondta, az ESM hasonló eszközökkel rendelkezne, mint az ESFS. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kötelezettségvállalásai 190 milliárd euróban korlátozódnának, ahogyan az az alkotmánybírósági határozatban is szerepel.
Az Európai Bizottság szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lap megkeresésére.
Így csinálna Brüsszel 2 billió eurót 500 millióból
Az eurózóna tagországai arra készülnek, hogy tőkeáttétel révén megnövelik az állandó válságkezelési alap, az ESM kapacitását, amely így meghaladhatná a kétezer milliárd eurót - jelentette vasárnap a Der Spiegel című német hetilap.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
