A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az átlagkeresetek 1,3%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
2014. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226 600 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 241 200 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban 239 100, a közszférában 231 800, a non-profit szervezeteknél pedig 223 600 forint, míg a közfoglalkoztatottaké 78 100 forint volt.
Hol lehetett a legtöbbet keresni? És a legkevesebbet?
| Gazdasági ágazat | Bruttó átlagbér (Ft) |
| pénzügyi, biztosítási tevékenység | 462 600 |
| információ és kommunikáció | 449 900 |
| energiaipar | 370 000 |
| (...) | |
| mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 163 200 |
| szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | 153 100 |
| humán-egészségügyi, szociális ellátás | 139 300 |
Amit nem tart meg az állam: mennyi az átlagos nettó?
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 148 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 900, a szellemi foglalkozásúaké 201 300) forint volt.
Közfoglalkoztatottak nélkül...
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva (akiknek száma februárban is meghaladta a 200 ezret) a nemzetgazdaságban 6,4, a versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9,0%-kal nőttek a keresetek a 2013. január–februárhoz viszonyítva. Februárban az éves infláció mindössze 0,1 százalékos volt.
Közfoglalkoztatottak nélkül 6,8 százalékos reálbér-növekedés tapasztalható az elsődleges munkaerőpiacon. Amennyiben a közfoglalkoztatottakat is beleszámítjuk, a februári reálbér-emelkedés 1,6 százalékos.
A miniszterelnök jövő hétre ígéri a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal jogszabályait. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
