Így reagált az NGM a recessziós adatra

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint 2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunktúrális folyamatoktól. A 2011-es, európai szinten is magasnak számító 1,7 százalékos növekedés után 2012 második negyedévében a kiigazított adatok alapján 1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, amely az előző negyedévhez képest kisebb mértékű visszaesés (a nyers adatok 1,2 százalékos csökkenésről tanúskodnak) –áll a KSH ma reggeli közleményében. A tájékoztató alapján a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett.

A tárca szerint az adatok nem számítanak meglepőnek, hiszen a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben. Ennek elsősorban oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik. További negatív tényező lehet a mezőgazdaság előző évhez viszonyított gyengébb teljesítménye. E mögött a tavalyi, több éves viszonylatban is kiemelkedő növekedés mellett a szektor számára kedvezőtlen időjárási körülmények is szerepet játszottak. A minisztérium szerint a jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog.

Az NGM szerint fontos megjegyezni, hogy hazánkban az egyik legnagyobb mértékben csökkent az államadósság az utóbbi két évet figyelembe véve, amelyet az egyre kiegyensúlyozottabb és így európai szemmel nézve is stabil költségvetési politika alapoz meg a jövőre tekintettel is. A foglalkoztatás területén is rendkívül fontos jogszabályi változások történtek, amellyel érzékelhetően rugalmasabbá vált a munkaerőpiacunk. Ennek hatásai már látszódnak a frissen publikált magyarországi adatokon, amely szerint hazánkban a foglalkoztatottak száma 2012. április és június közötti háromhavi átlag alapján 3 millió 876 ezer fő volt, mely az utóbbi évek legmagasabb értékét jelenti. Fontos változások történtek továbbá az oktatás és az innovációs politika területén is, amely változások megalapozzák, hogy Magyarország a jövőben felfutó európai konjunktúra egyik nyertese legyen, kiegészülve a keleti országok irányába történő nyitással.

A közlemény emlékeztet rá, hogy a nemzetközi összehasonlításhoz fontos GDP adatokat az EU27-re és eurózónára vonatkozóan csak ma délelőtt közli az Eurostat, a tegnapi japán és görög adatok azonban csalódást keltőek voltak.