|
| Beata Szidlo, és a jelenlegi lengyel miniszterelnök, Ewa Kopacz televíziós vitája a parlamenti választások kampányában. Kép forrása: EPA |
Lengyelországban a politikai földcsuszamlás már májusban bekövetkezett, amikor a Kaczyinski-féle Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda, egy 43 éves jogász, európai parlamenti képviselő nyerte a lengyel elnökválasztást, legyőzve a kormányzó jobboldali liberális Polgári Platform (PO) jelöltjét.
Az EU történetében először két női jelölt mérkőzik meg a miniszterelnök pozícióért. A kihívó az 52 éves Beata Szidlo, Duda elnök volt kampány-menedzsere. Mivel csupán halovány tapasztalattal bír az államügyek intézése területén, ezért a PiS régi gárdája, köztük Jaroszlav Kaczinszki komoly befolyással bír majd a folyamatokra.
Az mindenesetre Varsó politikai súlyát mutatja az európai színtéren, hogy Washingtontól Brüsszelig szoros figyelemmel kísérik a vasárnapi választás kimenetelét. A Nyugat – és különösen Brüsszel - frusztráltan figyel, hiszen az egy főre eső GDP növekedésben a lengyelek érték el a legjobb eredményt az elmúlt negyed században az EU új tagállamai közül. Idén 3,3 százalékkal bővülhet a GDP, amely a második leggyorsabb tempó az EU-ban. Miért hát a felhalmozódott frusztráció az országban, amely most komoly kurzusváltást követel?
A fiatalok mély elégedetlensége
Nos, bár a gazdaság jól muzsikál, a társadalom nagy részének mégsem nőtt az életszínvonala már belátható ideje és tapintható a politikai osztállyal szembeni ellenszenv. Különösen így van ez a csalódott fiatalság körében, márpedig a lakosság 30 százaléka 25 év alatti, a fiatalkori munkanélküliség pedig 24 százalékon áll. Ráadásul a dolgozó fiatalok jelentős részét is ideiglenes szerződéssel foglalkoztatják, ami azzal jár, hogy nem fizetik a tb-járulékaikat és fizetett szabadságot sem vehetnek ki.
Fegyverrel megtámogatott külpolitika
A PiS jelenleg 10 százalékkal vezeti a mezőnyt a közvélemény-kutatásoknál. Megválasztásuk esetén markánsabban próbálják majd Varsó érdekeit érvényesíteni a nemzetközi színtéren. Többek között várhatóan keményebb NATO fellépést követelnek a keleti tagállamok számára Moszkvával szemben. Erősebb támogatást kérhet a szövetségeseitől Ukrajna, Fehéroroszország, Grúzia és Moldova ügyében is.
Varsó maga is próbál felnőni a követeléseihez. Tavaly 18 százalékkal növelte katonai kiadásait, ez nagyobb ütemű emelkedés volt, mint bármelyik más európai ország esetében.
Kellemetlen hírek Brüsszelnek és Berlinnek
Az EU-n belüli szakpolitikákat vizsgálva, a PiS először is felfüggeszti az ország euró konvergenciáját. Szidlo kerek-perec kijelentette, hogy becsukja azt a kományhivatalt, amely eddig a csatlakozási előkészületekkel volt megbízva. A 2008-as pénzügyi válság által kiváltott euróövezeti viharok és adósságkrízis a PiS szerint rámutatott az önálló valuta és monetáris politika előnyeire.
A PiS a várakozások szerint sokkal keményebben fog összefogni Londonnal és Párizzsal – esetenként Madriddal és Rómával is –, hogy Berlint kordában tartsa a lengyel érdekek megvédésekor, például a szénmeghajtású erőművek esetében.
Káncz Csaba jegyzete
