A 2013-as év végére 79 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság az egy évvel korábbi 79,8, illetve a szeptemberi végi 80,2 százalék százalékról.
Az államadósság mérséklődésében a költségvetési folyamatokon kívül ugyanakkor jelentős szerepet játszott, hogy a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette az MNB-s számláján vezetett összeget: míg november utolsó napján a Kincstári Egységes Számla (KESZ) összege 1623 milliárd forint volt, addig ez az év utolsó napjára hirtelen 752 milliárd forintra zsugorodott. Mindez azt jelenti, hogy egy hónap alatt közel 900 milliárd forintnyi likviditásról mondott le a kormány. E nélkül a GDP-arányos államadósság az év végén 82 százalék lett volna. Az intézkedés átmeneti jellegét jelzi, hogy a KESZ-számlán szereplő összeg a válság kitörése óta nem volt ilyen alacsony, illetve hogy január végére ismét 1305 milliárd forintra emelkedett.
A Kincstári Egységes Számla (KESZ) összege milliárd forintban a hónap utolsó napján
Forrás: MNB
A fentieken túl jelentősen hozzájárult az államadósság csökkentéséhez a forint árfolyama is: az év utolsó napján olyan erős volt a magyar valuta (1 euró 296,91 forintot ért), mint november eleje óta egyszer sem, azóta pedig jelentősen gyengült a forint. Mindez azért fontos, mert az államadósság közel fele devizatartozás, így például 310 forintos euró árfolyam mellett a GDP-arányos államadósság már 81,9 százalék lenne.
|
Miért nőtt meg a magyar államadósság? És most miért nem csökken? Az adósságráta növekedését 2006-ig a túlságosan nagyvonalú költségvetés, utána elsősorban a lanyhuló gazdasági teljesítmény okozta. A nyugdíjvagyonnal ellensúlyozni lehetett az átmenetileg fellazuló költségvetést, a forintgyengülés hatását és a gazdasági növekedés megtorpanását. Amíg azonban nincs érdemi GDP-növekedés, addig aligha csökken számottevően a magyar államadósság. Korábbi elemzésünk >> |
Ezt jó mielőbb bevallani. 
