Jövőre még beleférne az iparűzési adó megfelezése, érdemes rajta elgondolkodni, de a döntéssel meg kell várni, hogy mit hoz a járvány negyedik hulláma – mondta el a Népszavának Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az iparűzési adó felére csökkentése jövőre is segítené a vállalkozásokat, hiszen többet költhetnének fejlesztésre, ráadásul az önkormányzatok sem utasították el egyhangúan, fűzte hozzá Parragh László.
Az iparkamarai elnök ismét előhúzta régi érvelését, miszerint a jelenlegi iparűzési adórendszer nem igazságos. Van egy ipari centrum, amely egymaga fölözi le az ott megtelepedett gyárból származó nyereséget, miközben az ott dolgozók nem csupán ott élnek, hanem a közeli településeken is, de azok mégsem kapnak semmit. Az elnök szerint az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy ki kell várni a választásokat, mivel most nem lehetne erről korrekt szakmai vitát lefolytatni, hiszen rögtön a politikai csatér közepére kerülne az erről szóló elképzelés.
Az iparűzési adó csökkentése és elvonása ellen leghangosabban felszólaló Fővárosi Önkormányzat természetesen más állásponton van. A Népszavának Kiss Ambrus, főpolgármester-helyettes azt nyilatkozta, hogy nehezen lesz alátámasztható az iparűzési adó megfelezésének jövő évi fenntartása, különösen annak fényében, hogy az állam az idén nominálisan több adót szedett be, mint például a válság előtt, miközben az önkormányzatok ebből származó bevételeit erőteljesen csökkentette.
A főpolgármester-helyettes szerint egy jobb világban az iparűzési, illetve a társasági adó átalakítása szakmai, versenyképességi kérdés lenne, de Magyarországon kényszerítő és fegyelmező eszköz. Ha az ipa beolvad a nagy közös kasszába, akkor évente lesz döntés az elosztásáról, mint a szociális hozzájárulás esetében, amit az egészségügyi kassza és a nyugdíjalap között osztanak meg. Ez politikailag teljesen kiszolgáltatottá tenné az önkormányzatokat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
