A tagállamok külügyminiszterei luxembourgi ülésükön szankciós jegyzékbe vették az iráni Iszfahán tartomány államügyészét és forradalmi ügyészét, valamint a tartományi büntetőbíróság helyettes bíráját, akik - mint írták - több ellenzéki tiltakozó elleni per kezdeményezésért, vagy lefolytatásáért felelősek.
Az EU listára vette a Gilán tartományban működő biztonsági tanács kormányzóját és helyettesét is, akik - mint emlékeztettek - elrendelték, hogy a hatóságok tüzet nyissanak a tüntetőkre a 2022-2023-as országos megmozdulások alkalmával. Végezetül az EU szankciókat vezetett be Ámol város kormányzójával szemben, aki legalább két fiatal iráni tüntető meggyilkolásáért felelős - írták.
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedések jelenleg 223 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak. A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az iráni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.
A külügyi tanács közleménye szerint az Európai Unió és tagállamai sürgetik az iráni hatóságokat, hogy hagyják abba a békés tüntetők elleni erőszakos fellépést, hagyjanak fel az önkényes letartóztatásokkal, a kritikát megfogalmazók elhallgattatásával, és engedjék szabadon az igazságtalanul fogva tartottakat.
Az Európai Unió felszólította Iránt, hogy vessen véget a tiltakozókkal szembeni halálbüntetés kiszabásának és végrehajtásának, vonja vissza a kihirdetett halálbüntetéseket, valamint biztosítson megfelelő eljárást minden fogvatartott számára. Az EU továbbá arra is felszólította Iránt, hogy vessen véget annak, hogy külföldi állampolgárokat vesz őrizetbe politikai haszonszerzés céljából - tájékoztatott az uniós tanács.
(MTI)
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
