Újabb sztrájkhullám kezdődik Franciaországban tiltakozásul a vitatott munkajogi reform ellen: keddtől a közlekedésben dolgozók próbálják meg rábírni a kormányt a törvény visszavonására.
Már nem csak magukért tüntetnek
Az állami vasúttársaságnál (SNCF), ahol a dolgozók munkaidejének rendezéséről szóló tárgyalások az utolsó szakaszba érkeztek, a négy legjelentősebb szakszervezet (CGT, UNSA, SUD-Rail, CFDT) kedd estétől hirdetett naponta megújítható munkabeszüntetést. Az eredetileg a vállalaton belüli igények mellé a CGT és a Sud-Rail a múlt héten hozzátette a munkajogi reform visszavonásának követelését is. A szakszervezetek a tárgyalásokat elvileg június 6-ig folytatják az SNCF-fel, amely a június 10-én kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos szállítója.
"Nem fogjuk az embereket megakadályozni abban, hogy eljussanak a mérkőzésekre, de ehhez az is kell, hogy a kormány akarjon tárgyalni. Minden a kormány kezében van" - mondta Philippe Martinez, a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT vezetője.
Baj lesz a bajnokság alatt
A párizsi régióban csütörtöktől lehetnek közlekedési a gondok, a metró és a helyi közösségi közlekedésben dolgozók ugyanis a CGT felhívására határozatlan idejű sztrájkba lépnek. A törvénytervezet visszavonása mellett fizetésemelést is követelnek. A harmadik legjelentősebb szakszervezet, a Sud pedig az Európa-bajnokság kezdetére tervez határozatlan idejű munkabeszüntetést a fővárosi tömegközlekedésben.
A légi irányítók péntektől vasárnapig hirdettek belső vállalati követelések miatt sztrájkot. A kikötői dolgozók pedig szintén a CGT felhívására 24 órás munkabeszüntetéssel csütörtökön követelik a munkajogi reform visszavonását.
Nem hátrál meg a kormány
Manuel Valls miniszterelnök vasárnap megismételte, hogy a kormány végigviszi a reformot, amellyel rugalmasabbá kívánja tenni a munkaerőpiacot abban a reményben, hogy ezzel csökkentheti az egy évtizede 10 százalék felett stagnáló munkanélküliséget.
A végrehajtó hatalom nem titkoltan az elmúlt öt év legnagyobb tiltakozási hullámának kifulladásában bízik, miközben egyre több kormánypárti képviselő kéri nyilvánosan az államfőtől, hogy módosítson a reform legvitatottabb pontján, amely a munkaidő meghatározására vonatkozik.
Franciaországban hivatalosan 35 órás a munkahét, de a munkavállalók a gyakorlatban többet dolgoznak, a 35 órán felül viszont túlórapénz jár vagy szabadnappal is kiváltható. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként állapodtak meg a munkáltatói képviseletek a szakszervezetekkel. A kormány ezt a lehetőséget a törvényben a vállalatok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat, miután a befolyásuk csökkenne, a munkavállalók pedig szerintük kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének.
"A tét a reform alapgondolata. A szakszervezetiség, a baloldaliság és a francia társadalom tisztázásról van szó" - mondta Manuel Valls miniszterelnök vasárnap egy lapinterjúban. Hozzátette, hogy nem szeretne azoknak a politikusoknak a hosszú listájára felkerülni, akik a társadalmi ellenállás miatt adták fel a reformokat.
"Ha engedünk az utcának és a CGT-nek, mert rövid távon csak a 2017-es választásokra gondolunk, akkor semmi sem maradna meg" a reformból - tette hozzá.
Üljenek le tárgyalni
A kormányfő ugyanakkor a tiltakozás kezdete óta először szombaton felhívta Philippe Martinezt, a CGT vezetőjét, aki ezt "jó jelként" értelmezte - számoltunk be erről a hétvégén. A szakszervezeti vezető is egyetért abban, hogy a második passzus a törvény "gerince", amelynek visszavonását kérte ismételten vasárnap este.
"Ha a kormány azt mondja, hogy felfüggesztjük a parlamenti folyamatot, vitázunk, javítjuk a szöveget, akkor nem lesz probléma. Ezt kérjük a kezdetek óta" - mondta Philippe Martinez. A másik nagy szakszervezet, a reformpárti CFDT vezetője, Laurent Berger - akit szintén felhívott szombaton a kormányfő - viszont a második passzus megtartása mellett foglalt állás.
A Le Journal du Dimanche című hetilapban megjelent felmérés szerint a franciák 46 százaléka a törvény visszavonását, 40 százaléka a módosítását szeretné, s csak 13 százalék gondolja azt, hogy nem kell hozzányúlni.
A törvény szenátusi vitája június 14-én - a labdarúgó Európa bajnokság alatt - kezdődik, a szakszervezetek aznapra hirdettek ismét országos tiltakozónapot, egy hatalmas nagygyűléssel Párizsban. Elemzők szerint a kormány várhatóan a szenátusi vitában, majd a végső elfogadást megelőző újabb nemzetgyűlési szavazás előtt módosítani fog a törvényen, de a folyamatot felfüggeszteni nem áll szándékban
Fehéroroszország felől érkezhetett. 
