A hónapok óta tartó tüntetéssorozatot eredetileg kiváltó, erősen megkérdőjelezhető törvényjavaslatot visszavonhatja ma Carrie Lam – derül ki a Reuters cikkéből. Elemzők szerint az egyáltalán nem biztos, hogy a tervezet visszavonása elég az egyre súlyosbodó zavargások véget éréséhez.
Mi történt?
Ahogy arról korábban is írtunk, az eredeti kiadatási javaslat apropója az volt, hogy 2018 elején a 19 éves hongkongi Chan Tongkai meggyilkolta barátnőjét Tajvanban, majd hazautazott. Ugyan a rendőrségen beismerte a gyilkosság elkövetését, a hongkongi hatóságok ennek ellenére sem tudják kiadni Tajvannak, mivel a két ország közt érvényben lévő kiadatási szerződés nem vonatkozik minden szökevényre – ennek megoldására dobta be idén februárban a hongkongi kormány azt a javaslatot, amely lefedné a jogi kiskapukat, és minden olyan országgal kiadatási egyezményt kötne, amellyel korábban nem volt.
Ezzel látszólag nem is volt semmi gond, csakhogy a hongkongi ellenzék szerint erősen megkérdőjelezhető az, hogy miért akarja (az egyébként a kínai kormánnyal kifejezetten jó viszonyt ápoló), jelenleg hatalmon lévő párt ebbe az egyezménybe belevenni Kínát is. A törvényjavaslat ellenzői szerint a hongkongi függetlenséget sokszor gyanakodva figyelő kínai kormány a kiadatási egyezményt arra használná fel, hogy leszámoljon a kommunista rendszer azon kritizálóival, akik Hongkongba menekültek. Azaz nemcsak erőszakos bűnelkövetőket, hanem adott esetben politikai menekülteket is kiadhatnának. Az ellenzék egyébként Chan kiadatása mellett van szintén, viszont az ő javaslatuk szerint:
- az egyezményt csak Tajvannal kellene megkötni
- a bűnöző kiadatása után hatályon kívül kéne helyezni, és csak akkor életbe léptetni, hogyha erre alapos indok van
Lam már nem Kína mellett van?
Szintén a Reuters írt arról, hogy egy kiszivárgott felvétel szerint a kormányzó arról beszélt üzleti vezetőknek, hogy „megbocsáthatatlan felfordulást” okozott Hongkongban, és ha lenne választása, már rég bocsánatot kért és lemondott volna. Állítólag itt azt is elmondta, hogy a tartomány kormányának nem sok mozgástere maradt a kínai-amerikai feszültség miatt.
A válasz a Közel-Keleten keresendő. 
