A parlament tavaszi ülésszakának kezdete Orbán Viktor beszéde, valamint az új köztársasági elnök kinevezése mellett is tartogatott érdekességet – végre megszavazta az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját, 188 igen és 6 nem szavazat mellett - a szavazást hosszas taps követte az ellenzéki padsorokban. A határozatot annak a Kövér László házelnöknek kell aláírnia, aki mindvégig ellenezte ezt a tagságot.
Közel két évet kellett várnia Svédországnak arra, hogy minden NATO-tagország rábólintson a belépésre – köszönhetően a török és a magyar ódzkodásnak. A törökök – ahogy azt cikkünkben mi is megírtuk – januárban végül ratifikálták a belépéshez szükséges döntést, amelyért cserébe Ankara például határozottabb svéd fellépést várt az általa terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjaival szemben, valamint amerikai F-16-osok vásárlása is az alku része volt.
Azzal, hogy a török parlament ezt a döntést már januárban meghozta, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig szignózta is mindezt, biztossá vált, hogy Magyarország utolsó NATO-tagállamként ratifikál majd, holott ennek ellenkezőjét Orbán Viktor többször is megígérte.
A svéd miniszterelnök eljött Magyarországra
Hétfői parlamenti beszédében Orbán már egyértelműen azt hangsúlyozta, arra kérte a képviselőket, támogassák a svéd belépést, a pálfordulást pedig elsősorban azzal indokolta, hogy miután a NATO egy védelmi szövetség, és arra szövetkeznek a tagállamok, hogy külső támadás esetén kölcsönösen megvédjék egymás, ezért fontos, hogy mielőtt beengedünk valakit ebbe a szövetségbe, rendezzük a kapcsolatot. Hozzátette, a svéd miniszterelnök pénteki budapesti látogatása hozzájárult szerinte a két ország közti „fair és tiszteletteljes viszonyhoz”.
Gripeneket veszünk
Érdekesség, hogy ugyanakkor azt a magyar kormányfő visszautasította, hogy az aláírt magyar-svéd védelmi megállapodásnak volt döntő szerepe a svéd NATO-belépés támogatásában. Erről a találkozó után így fogalmazott:
ez nem egy üzleti megállapodás, egy business deal, hogy itt a NATO-tagság a Gripenekért cserébe.
Mint ismert, a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy a meglévő 14 JAS-39 Gripen többcélú harcászati repülőgép mellé a magyar kormány további négy JAS-39C beszerzéséről döntött.
Elfogadhatatlannak tartják a tagállami vezetők, ami történt.
