A 736 fős parlamentben 707 képviselő vett részt a kancellárválasztáson, és 395-en támogatták a balközép Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát. Ez 26-tal több a minimálisan szükséges 369-nél.
Hatan tartózkodtak, hárman érvénytelenül szavaztak, 303-an nemmel szavaztak az MTI híradása szerint.
Új korszak kezdődik
Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik - és Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után a negyedik szociáldemokrata - kancellárja.
Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett
Angela Merkel négy ciklus - 5860 nap - után, önként távozik a tisztségéből.
Visszavonul a politikából, képviselői mandátuma sincs, így a Bundestag székháza, a Reichstag üléstermének karzatáról követte a szavazást.
Olaf Scholz a megválasztása után Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök hivatalában átvette az államfőtől a megbízólevelét. Ezzel az aktussal szállt át rá a kancellári jogkör. A rövid ceremónia után folytatódott a parlamenti ülést, amelyen az új kormányfő letette hivatali esküjét.
Olaf Scholz kormányát
az SPD, a Zöldek és liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciója alkotja. A minisztereket a szövetségi elnök nevezi ki, majd ők is leteszik a hivatali esküt a Bundestagban, ugyancsak szerdán.
Az új kormány és tagjai a parlamenti ülés után veszik át hivatalukat. Angela Merkel is szerda délután adja át hivatalát utódjának.
Hárompárti koalíció
A Scholz-kormány
2005 óta az első szociáldemokrata vezetésű kormány Németországban, és az első olyan kormány az ország második világháború utáni történetében, amelyet három partner alkot.
A Scholz-kormányban 16 miniszter dolgozik majd, nyolc nő és nyolc férfi. Először vezeti nő a belügyminisztériumot - Nancy Faeser SPD-s politikus -, a védelmi miniszter tisztségét pedig sorban harmadszor is nő tölti be, két kereszténydemokrata (CDU) politikus, Ursula von der Leyen és Annegret Kramp-Karrenbauer után a szociáldemokrata Christine Lambrecht. A külügyi tárcát a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock irányítja majd.
Ugyanakkor a német közvélemény a koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter a CDU-s Jens Spahn után. Olaf Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusát és az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértőjét, az SPD-s Karl Lauterbach-ot kérte fel.
A koalíciós megállapodás alapján
az SPD a kancellári tisztség és a kormányfő hivatalának miniszteri rangú tisztsége mellett hat szakminisztériumot kap. A Zöldek pártja öt, az FDP négy tárcát vezet.
A Zöldeknél a legfontosabb a kormányzati szerkezet egyik új eleme,
a gazdasági szuperminisztériumként emlegetett gazdasági és klímavédelmi tárca, amelyet Robert Habeck, a baloldali irányultságú ökopárt alelnöke vezet.
Habeck egyben a Scholz-kormány alkancellárja is lesz. Az FDP legfontosabb tárcája a nemzetközi és európai uniós politikában a legnagyobb súlyt képviselő reszortok közé tartozó
pénzügyminisztérium, amelyet a jobbközép irányultságú liberális párt elnöke, Christian Lindner vezet majd.
Gerhard Schröder, volt kancellára Weltnek adott interjújában örömét és bizakodását hangsúlyozta. Mint mondta:
Olaf Scholz "hosszú politikai tapasztalata és nyugodt természete" okán jó vezető lesz.
Az új kormány programjával ebben a cikkben foglalkoztunk:
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
