Tizenhat év után hamarosan valóban távozik Németország éléről Angela Merkel – jelenleg már csak ügyvezető – kancellár, miután tegnap, szűk két hónapnyi tárgyalás után
megszületett a koalíciós egyezség a választásokat megnyerő szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok között.
Szövetségi szinten ez az első ilyen koalíció az ország történetében.
Bár a pártok vezetői által kitárgyalt szerződést még a tagságoknak is jóvá kell hagyniuk, ez a várakozások szerint december 5-ig meg fog történni. Ez azt jelenti, hogy
Olaf Scholzot, a szociáldemokraták kancellárjelöltjét már a december 6-i héten kancellárrá választhatja a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag
a Tagesschau szerint.
A kancellárválasztás napján Frank-Walter Steinmeier államfő kinevezi majd az új kormány tagjait, akik a Bundestagban leteszik majd az esküt.
Jobbközép után balközép
De mi várható az új német kabinettől, és milyen viszonyra számíthat az Orbán-kormány?
Gyökeres fordulat sem a bel-, sem a külpolitikában nem valószínűsíthető, hiszen az új kormányt is centrista pártok alkotják,
ráadásul az SPD a négy Merkel-kabinet közül háromnak tagja volt, azaz 12 éven át egy nagykoalíció részeként irányította az országot.
Ami változás, hogy a CDU-CSU-szövetség 16 év után kiesik a hatalomból, azaz
a jobbközép kormányok helyét egy balközép kormány veszi át.
Ami az új kormánykoalíció programját illeti, a 180 oldalas szerződés a "Szövetség a szabadságért, az igazságosságért és a fenntarthatóságért" alcímet viseli. A szabadság a liberálisokhoz, az igazságosság a szociáldemokratákhoz, a fenntarthatóság pedig a Zöldekhez köthető – írja elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Az ígéretek szerint a koalíció transzparens lesz – az eddiginél többször hallgathatja meg a kormány tagjait a Bundestag és több kormányzati dokumentum lesz nyilvános –, és megkönnyíti majd az emberek életét.
Szeretnénk modernizálni a közösségi infrastruktúrát, helyszíneket és hálózatokat, és ennek érdekében érezhetően fel kell gyorsítani a tervezést, az engedélyezést és a megvalósítást
- áll a dokumentumban.
Jön a 12 eurós minimálbér
Javítani szeretnék az életkörülményeket, ami konkrétan elérhető egészségügyi ellátást, jó közlekedést, gyors internetet és megfizethető lakhatást jelent. Ennek keretében 400 ezer új lakás építését tűzik ki célul, amelyből 100 ezer építését közpénzekből támogatnák. (Az SPD választási ígéretei között szerepelt is 100 ezer új szociális lakás építése – a szerk.)
Ami a szociális intézkedéseket illeti,
12 euróra emelik az óránkénti minimálbért, valamint bővítik a munkanélkülieknek járó képzési lehetőségeket.
Az ígéretek között szerepel a nyugdíjak értékének megőrzése – a nyugdíjcsökkentést vagy a nyugdíjkorhatár megemelését kizárják. Emellett meghosszabbítják a bérleti díjak emelkedését korlátok közé szorító törvényt is.
Az oktatás-politikában, amely alapvetően tartományi hatáskör, a kiadások növelését ígéri a kormány. Az iskoláknak a jelenleginél digitálisabbá kell válniuk.
Napelemet minden házra!
A programban kiemelt helyet kap a környezetvédelem. A megújuló energiaforrások – elsősorban a nap-és szélenergia – kiépítését fel kell gyorsítani:
2030-ra Németország ilyen forrásokból szeretné fedezni áramellátásának 80 százalékát.
Múlt évben 45 százalék volt ez az arány, és eddig 65 százalék elérését tűzték ki célul 2030-ra. A cél az ember okozta klímaváltozás feltartóztatása.
Érdekesség, hogy az új kormány számos esetben kötelezővé teszi a napelemes tető kiépítését minden erre alkalmas épületen. Az új ipari építményeknél ez kötelező lesz, az új magánépítményeknél pedig „normává kell válnia”.
A kilépést a szénenergiából pedig „ideális esetben” 2030-ra előre kell hozni
– ennél szigorúbb menetrendet nem tudtak kiharcolni a Zöldek. A fogyasztók terheinek csökkentése érdekében – tekintettel a magas energiaárakra – pedig 2023 januárjától eltörlik a megújuló energia-illetéket, amely jelenleg be van építve a villanyszámlába.
A környezetvédelem jegyében az új koalíció maga mögött akarja hagyni „a belső égésű motorok technológiáját” is, de nem nevez meg céldátumot erre. Az eddiginél több pénzt szán a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, de sokkal többet költene a vasútra, mint a közútra.
Az elektromos autók vásárlását 2022 végéig dotálják a jelenlegi módon – ezt követően csak azon járművek esetén jár a támogatás, amelyeknek bizonyíthatóan pozitív klímavédelmi hatásuk van. 2025 után pedig ezt a pluszt is megszüntetik.
Legalizált kannabisz
Ami az egészségügyet illeti, a koalíció szeretné növelni a beteg- és az idősápolók fizetését. Emellett
legalizálná a marihuánát: a jövőben minden felnőtt beszerezhet majd kannabiszt „élvezeti célokra” arra jogosultságot szerző üzletekben.
Ezáltal ellenőrzés alatt tartják a minőséget, megakadályozzák a szennyezett anyagok továbbadását, és védik az ifjúságot, áll a koalíciós szerződésben. A törvényt négy év után felülvizsgálják a társadalmi hatások alapján.
A belügyeket tekintve a koalíció javítani kívánja a rendőrök munkakörülményeit, és leküzdené az úgynevezett klánbűnözést (a klánok sok esetben arab származású nagycsaládokat jelentenek).
A migrációt tekintve az új kormány felgyorsítja majd a menekültügyi, a családegyesítési és a kitoloncolási eljárásokat. Az illegális migrációt csökkentené, ugyanakkor lehetővé tenné a legális migrációt.
Mire számíthat az Orbán-kormány?
Ami pedig a magyar vonatkozásokat illeti, szakértők egy része szerint az új kormány érezhetően kritikusabb lesz majd az Orbán-kormánnyal szemben elődjénél – azaz tovább nőhet a nyomás Magyarországon. (Feltéve persze, hogy nem az ellenzék nyeri a jövő tavaszi választást.)
Más szakértők szerint ugyanakkor jelentős változás nem lesz.
A külpolitikában meglehetősen nagy az egyetértés a német pártok között, a Baloldaltól és az AfD-től eltekintve
- mondta lapunknak korábban Thomas Petersen, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője. (A német-magyar kapcsolatokkal laptársunk, a Piac és Profit decemberi számában részletesen foglalkozunk –a szerk.)
Az mindenesetre nem jó előjel a magyar kormánynak, hogy a külügyminiszteri posztot a vele meglehetősen kritikus Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock kapja majd.
Sportvezetői eltiltást is kilátásba helyeztek. 
