A németországi cégvezetőknek és menedzsereknek nagy kő esett le a szívéről, amikor kiderült, hogy a Baloldal (Linke) nevű radikális baloldali párt a vártnál rosszabbul szerepelt a vasárnapi parlamenti választásokon, és így biztosan nem lesz tagja az új kormánykoalíciónak. Ezt mutatja a Handelsblatt felmérése, amely a német gazdaság számos szereplőjét kérdezte meg a választás eredményével kapcsolatban.
Csak a centrum
A szociáldemokraták (SPD), akik hajszállal, de megnyerték a versenyfutást, korábban nem zárták ki az összefogást a Baloldallal, és így lehetségesnek tűnt egy SPD-Zöldek-Baloldal koalíció. Az SPD-től balra álló párt azonban a szavazatok mindössze 4,9 százalékát szerezte meg, így ennek a hármasnak nem lenne abszolút többsége a Bundestagban.
Miután a politikai paletta másik szélén álló AfD-vel (Alternatíva Németországért) egyetlen parlamenti párt sem hajlandó összefogni, ezért eldőlt, hogy a jövendőbeli kormányban csak centrista pártok lesznek – SPD-Zöldek-liberálisok vagy CDU/CSU-Zöldek-liberálisok koalíció jöhet szóba –, ez pedig megnyugvással tölti el a német cégvezetőket.
A választók egyértelmű nemet mondtak az SPD-Zöldek-Baloldal kormánykoalícióra, a legrosszabb forgatókönyvre
- mondta Nikolas Stihl, a Stihl láncfűrészgyártó felügyelőbizottságának elnöke a német gazdasági lapnak. Ő leginkább egy Jamaika-koalíciót – CDU/CSU-Zöldek-liberálisok kormányt – látna szívesen Németország élén.
A németek nem szeretnének olyan baloldali kurzust, amely adót emel és megterheli a középosztályt
- fűzte hozzá. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy a választók 80 százaléka – mint fogalmazott – demokratikus pártokra adta a voksát.
Hozzátette: összhangba kellene hozni „a környezettant a közgazdaságtannal”; a klímavédelem, az infrastruktúra-fejlesztés, a digitalizáció és a szociális piacgazdaság csak a vállalatokkal együtt, nem pedig azok ellenében történhet.
Szerinte fontos, hogy ne húzódjanak el hónapokig a koalíciós tárgyalások, mint négy évvel ezelőtt, valamint Németország gyorsan és erősen lábaljon ki a koronavírus-válságból.
Christian Haub, a kiskereskedelmi áruházláncokat (például az OBI-t) birtokló Tengelmann vezére és többségi tulajdonosa szintén azt emelte ki, hogy a választók nem akarnak egy nagyon baloldali kormányt. Szerinte bármilyen kormánykoalíció lesz is,
azonnal hozzá kell látnia a modernizációs és digitalizációs feladatokhoz, valamint kezelnie kell a klímaváltozás hatásait.
Szerinte jó hír, hogy Németország továbbra is megbízható partner marad a kül- és gazdaságpolitikában.
Benyújtották a számlát
A lap által megkérdezett cégvezetők és menedzserek egy része csalódott a CDU/CSU szereplése miatt – a jobbközép szövetség 24,1 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el –, ugyanakkor tudomásul veszik a választói akaratot.
Angela Merkel 16 évnyi kancellársága után a polgárok változást akartak számos területen, például az oktatásban, a klímavédelemben vagy a külpolitikában. A CDU ezt nem ismerte fel, és ezért a választók benyújtották a számlát
- mondta Klaus Fischer, az iparban (például rögzítési technológiák) érdekelt Fischer-csoport tulajdonosa.
Jürgen Heraeus, a Heraeus technológiai konszern korábbi vezére szerint a jobbközép szövetség szereplése nem meglepő.
Sajnos a CDU a kancellárjelölt antidemokratikus kiválasztásával a meglévő, nem túl sok esélyét is teljesen eljátszotta. Az idős férfiak a polgárok akaratával ellentétesen döntöttek. Most akkor ne csodálkozzanak a katasztrofális eredményen
- mondta. Ezzel minden bizonnyal arra utalt, hogy – mint azt lapunk is többször megírta – a CDU/CSU annak ellenére Armin Laschetet, a CDU elnökét indította kancellárjelöltként, hogy Markus Söder, a CSU vezére jóval népszerűbb nála a választók körében.
Gyors kormányalakítás kell
A cégvezetők egyöntetű véleménye szerint most az a legfontosabb, hogy minél előbb megegyezzenek a kormányzásra esélyes pártok, felálljon egy életképes koalíció, és elkezdjék beváltani választási ígéreteiket.
A politikai közép pártjainak kötelessége és felelőssége, hogy gyorsan elkezdjék a koalíciós tárgyalásokat, és sikeresen lezárják azokat
- mondta Natalie Mekelburger, a Coroplast autóipari beszállító vezetője. Szerinte a klímavédelem mellett ismét a politika középpontjába kell állítani a gazdaságot, Németország jólétét, valamint Európa helyét a világban.
Thomas Fischer, a Mann+Hummel (ez a cég a többi közt víz- és légszűrő rendszereket gyárt) felügyelőbizottságának elnöke
az oktatás fejlesztését, a bürokrácia leépítését és a digitalizációt tartja a legfontosabb feladatnak.
Szerinte fontos, hogy a cégekről terheket vegyenek le, ne pedig újakat tegyenek rájuk, a klímavédelem pedig tilalmak helyett „technológiai nyitottsággal” járjon (arra nem tért ki, hogy mit ért ez alatt).
Christian Bruch, a Siemens Energy vezére szerint olyan kormánynak kell minél előbb megalakulnia, amely egyesíti a különböző kompetenciákat.
A jövőbeni kormánypártoknak meg kell mutatniuk, hogy a klímavédelem és az energiafordulat nem csupán választási szólamok voltak
- emelte ki.
Az ugyanakkor erősen kérdéses – tesszük hozzá –, hogy képesek lesznek-e gyorsan megegyezni a pártok. A 2017-es nagykoalíció tető alá hozása mintegy fél évig tarott, most pedig három pártnak kellene megtalálnia a közös nevezőt – különösen a Zöldek és a liberálisok között várhatók heves viták.
A cégvezetők ugyanakkor örülhetnek annak, hogy – hacsak nem lesz ismét nagykoalíció – a liberálisok is biztosan bekerülnek a kormányba, hiszen ők általában piacbarát, a szabad versenyt pártoló, a cégek terheit csökkentő politikát képviselnek.
Szijjártó is megszólalt
A német választás eredményét tegnap visszafogottan, de kommentálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Újságírói kérdésre azt mondta:
a magyar kormány tiszteletben tartja a német választópolgárok döntését, és olyan kormánnyal dolgozik együtt, amely a választói akarat alapján létrejön.
Hozzátette: készen állnak a Németországgal folytatott együttműködés további fejlesztésére tekintettel arra, hogy Németország fontos szerepet játszik Magyarország életében, és Magyarország, a magyar gazdaság is nagy szerepet játszik a német gazdaság életében.
A német ipari és egyéb nagy cégek viszonyulása az új német kormányhoz korántsem mindegy: véleményüket és érdekeiket természetesen figyelembe veszi (és bizonyos fokig alighanem képviseli is) a német centrumpártok egy része. Ez igaz a magyar-német kapcsolatok viszonylatában is - Magyarországon számos német nagyvállalat rendelkezik jelentős érdekeltségekkel (erről a kérdésről, a politika és a gazdaság kapcsolatáról itt írtunk részletesen).
Részben sikerülhetett reprodukálni a Havanna-szindróma tüneteit.
