<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Azt már tegnap este óta tudjuk, hogy a szociáldemokraták nyerték a németországi választásokat, az viszont még kérdés, hogy képesek lesznek-e a Zöldekkel és a liberálisokkal összefogva kormányt alakítani. Addig is összegyűjtöttük, miért teremtett új helyzetet a mostani választás, és melyek a legfontosabb tanulságok. Jegyzet.

1. Hárompárti kormány

Mivel 25,7 százalékos támogatottsággal – a ma közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint ennyivel nyerte a választásokat a német Szociáldemokrata Párt (SPD) – nem lehet kormányt alakítani, a nagykoalíciót pedig mind az SPD, mind a CDU-CSU a háta közepére kívánja (bár soha ne mondd, hogy soha),

a jövőben hárompárti kormány fogja irányítani Németországot.

Hárompárti koalícióra utoljára az ötvenes években volt példa: akkor a II. világháború utáni német politika meghatározó alakja, Konrad Adenauer kormányzott kisebb pártokkal, köztük a liberális FDP-vel.

Az már biztos, hogy – hacsak nem bútorozik össze megint a két nagy párt – az FDP az új német kormányban is benne lesz, a Zöldekkel együtt. Utóbbi két párt együttes támogatása nélkül ugyanis nincs abszolút többség.  

A kérdés már csak az, hogy

Olaf Scholzot vagy Armin Laschetet, azaz a bal- vagy a jobbközepet választják majd. Így került a két kis párt hirtelen királycsináló szerepbe.

De hogy jutottunk el idáig? A hosszú évtizedekig politikai váltógazdaságra, a CDU-CSU és az SPD dominanciájára épülő német politika változik. A két nagy mamutpárt meggyengült, a kicsik megerősödtek, tehát minden bonyolultabb lett.  

Hosszabb ideig tart majd a kormányalakítás a korábbiaknál. (…) Németország ebben a tekintetben olyan országgá fejlődik majd – és már nagyon előre tart ebben a folyamatban –, mint Hollandia. Tehát 7-8, nagyjából hasonló erősségű párt lesz, és mindig 3-4-nek kell majd összefognia a kormányalakításhoz

- mondta Thomas Petersen kommunikációs szakember, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak még a választások előtt. A vasárnapi eredmények alapján valóban errefelé halad Németország,    

2. CDU-CSU: kapitány nélkül

A fénykorában még 40-45 százalékos támogatottságnak örvendő CDU-CSU szövetség története legrosszabb eredményét érte el 24,1 százalékkal – az már a sors furcsa fintora, hogy akár még így is kormányon maradhat (lásd feljebb).

Az év citromdíjasa: Armin Laschet, a CDU elnöke a választás éjjelén a párt berlini központjában. (EPA/SEAN GALLUP)Az év citromdíjasa: Armin Laschet, a CDU elnöke a választás éjjelén a párt berlini központjában. (EPA/SEAN GALLUP)

Ha pedig hozzávesszük, hogy

Angela Merkel milyen eredménnyel nyert egymás után négyszer választást – 2005: 35,2 százalék, 2009: 33,8 százalék, 2013: 41,5 százalék, 2017: 32,9 százalék –, akkor nyilvánvaló, hogy az utódja megtalálására tett kísérletek sikertelenek voltak.

A CDU hajója valódi kapitány nélkül sodródik a német politika tengerén.

Német elemzők szerint a kereszténydemokraták főleg "középen" bukták el a csatát: 2017-hez képest mintegy 3 millió voksot vesztettek a szociáldemokratákkal, a Zöldekkel és a liberálisokkal szemben.    

A tragikus választási eredmény és a korábbi figyelmeztető jelek fényében

fatálisan rossz döntésnek tűnik, hogy a jobbközép szövetség a CDU élére év elején megválasztott Armin Laschetet indította kancellárjelöltként a nála  jóval népszerűbb Martin Söder, a CSU vezére helyett.

Nehéz elképzelni, hogy ezek után nem hullanak majd fejek a CDU-nál. 

És hogy Södert miért szeretik a jobboldalon? Hosszas elmélkedések helyett ideteszünk egy videót, amely szarkazmusával együtt is sok mindenről árulkodik:    


3. Trendi Zöldek 

A CDU-CSU-val szemben a Zöldek történetük legjobb eredményét érték el.

A 14,8 százalékos támogatottság akkor is kiváló eredmény, ha tavasszal még 20 százalék felett is járt a balos-liberális ökopárt népszerűsége, és úgy tűnt, hogy képes lesz megszorítani a két nagy pártot.

A fent említett okok miatt nagyon valószínű, hogy a Zöldek bekerülnek majd a kormányba, sőt, szinte választhatnak az SPD és a CDU-CSU között. (Bár ezt a két egykori mamutpárt máshogy interpretálja.)

A Zöldek elsősorban a fiatalok között taroltak. A most először szavazók körében 23 százalékot értek el, azaz ebben a korcsoportban – a liberálisokkal holtversenyben – megnyerték a választást. Az SPD 15, a CDU-CSU 10, a Baloldal 8, az AfD pedig mindössze 6 százalékot kapott.

Azaz a mai német ifjúság mintegy fele zöld és/vagy liberális.

Ha pedig a település szerinti lebontást nézzük, a Zöldek különösen a (nyugat)német nagyvárosokban erősek: Hamburgban például 24,9, Berlinben pedig 22,4 százalékát vitték el a voksoknak.  

Sikerüket a fiatalos, trendi fellépés mellett – kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock mindössze 40 éves – annak is köszönhetik, hogy

a kampány egyik központi témája a klímavédelem volt, márpedig mely más politikai erő tudná ezt hitelesebben képviselni, mint a Zöldek.      

4. Hanyatló Baloldal

A Baloldal alatt természetesen nem az egész baloldalt értjük, hanem az erre a névre hallgató, részben NDK-s gyökerekkel rendelkező pártot (Die Linke), amely

már névválasztásával is jelezni kívánja: a baloldalt ők jelentik, nem pedig a középre csúszó, opportunista szociáldemokraták.

Ez az üzenet azonban most nem talált meghallgatásra a választóknál: a párt 4,9 százalékos eredményével még az 5 százalékos bejutási küszöböt sem érte el, és csak három, egyéni körzetben elért győzelmének köszönheti, hogy megmaradhat a frakciója a Bundestagban. (Ennyi egyéni győzelem kell a bennmaradáshoz annak a pártnak, amely nem éri el az 5 százalékos küszöböt.)

A Baloldal, amely az elmúlt választásokon rendre stabil, 8-9 százalékos eredményt hozott,

most több mint egymillió szavazót veszített az SPD-vel és a Zöldekkel szemben.

A párt a fiatalok között a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 8 százaléka szavazott rá. Az idősebb korosztályban – némi meglepetésre – viszont csak 4 százalékos a támogatottsága.

A pártvezetés szerint egyébként azért buktak ekkorát, mert az elmúlt években nem tudták az egység képét sugározni, sőt, megosztottak voltak. Lemondani azonban nem akarnak.

5. A keleti erő  

A CDU-CSU-tól jobbra álló, elemzők egy része által szélsőjobbosnak tartott AfD 2017-ben jutott be először a Bundestagba, és 12,6 százalékos eredményével rögtön a harmadik számú politikai erővé lépett elő.

A lendület azonban mostanra alábbhagyott:

10,3 százalékos eredménye acélosnak aligha mondható, mégha nem is súlyos kudarc.

. A pártvezetés szerint a „médiabeli ellenszél” dacára is sikerült stabilizálni a pártot, és „együtt tudnak élni” ezzel az eredménnyel.     

A magát nemzeti-konzervatívnak tartó párt a fiatalok és az idősek körében a legkevésbé népszerű, és a középkorúak körében a legkedveltebb: a 35-44 éves korosztályban a voksok 15 százalékát szerezte meg.

És továbbra is

Kelet-Németországban, tehát az egykori NDK-ban erős: Szászországban és – most először – Türingiában  a szavazatok csaknem negyedét megszerezve megnyerte a választást.

Brandenburgban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában a második helyen végzett 18-18 százalékkal, Szász-Anhaltban pedig a harmadik lett csaknem 20 százalékkal.

Összegezve: a mostani választás is bizonyította, hogy

a német politikai élet színes, számos életképes párt van, a különböző színezetű centristáktól a moderált, a politikai rendszer stabilitását jelenleg nem veszélyeztető radikálisokig.

Azaz ott van kiből választani – a német demokrácia működik.                        

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hiperaktív kínai kémek Prágában és Pozsonyban – egyre inkább támaszkodnak a helyi kínaiakra
Káncz Csaba | 2022. január 23. 17:46
A térségünkben a kínai titkosszolgálat egyre jobban támaszkodik a kínai diaszpórára, egyben megpróbálja aláásni az EU tekintélyét és a Tajvannal fennálló kapcsolatokat.  A cseh és a szlovák elhárítás éves jelentését vesszük górcső alá. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ezért hirdetett Ferenc pápa január 26-ra nemzetközi imanapot
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 15:34
Ferenc pápa 24 órás imanapra hív mindenkit január 26-án.
Makro / Külgazdaság Ismét meg akarták gyilkolni a szerb elnököt
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 14:17
Hét ember szövetkezett a szerb kormányfő életének kioltására.
Makro / Külgazdaság Mégsem lesz ellenzéki népszavazás április 3-án?
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 11:45
Elképzelhető, hogy április 3-án  nem lesz népszavazás a Fudan Egyetemről.
Makro / Külgazdaság Itt nyílik az Amazon első okos ruhaboltja
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 09:38
Az Amazaon még idén megnyitja első „fizikai” ruhaboltját Los Angelesben. Nem egy hétköznapi butikról van szó, az Amazon élelmiszerboltjaihoz hasonlóan ez az üzlet is dugig lesz high-tech kütyükkel.
Makro / Külgazdaság Moszkva oroszbarát vezetőt szeretne Ukrajna élére?
Privátbankár.hu | 2022. január 23. 08:34
A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben.
Makro / Külgazdaság Háborús helyzet Ukrajnában – óriási mennyiségű hadianyag érkezett
Privátbankár.hu | 2022. január 22. 16:06
Megérkezett szombatra virradóan Ukrajnába a nemrég megígért, 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély első szállítmánya, 90 tonnányi hadianyag - közölte a kijevi amerikai nagykövetség.
Makro / Külgazdaság Elárulták a németek milyen eszközökkel segítik Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2022. január 22. 10:05
Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen - jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban, amely vasárnap jelenik meg annak apropóján, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság Tanár úr a képernyőn – különutas távoktatás Svédországból
Gonda Zsuzsanna (Stockholm) | 2022. január 22. 06:07
A tanár otthon, diákok az osztályteremben – ez is egy lehetőség a távoktatásra, amit egy stockholmi általános iskola felső tagozatosai tesztelnek. A diákok szerint ez az eddigi legjobb megoldás, még ha nem is tökéletes.
Makro / Külgazdaság Tényleg gerillaháború jön Ukrajnában? – A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. január 21. 20:01
Washington már egy ukrán gerillaháború támogatására sző terveket. A stratégia autonómiát kóstolgató EU számára az orosz-ukrán konfliktus most úgy jött, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. De mik Putyin stratégiai céljai az ukrán válság kirobbantásával?  Káncz Csaba, a Privátbankár külügyi szakértőjének videókommentárja.
Friss
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló