7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Azt már tegnap este óta tudjuk, hogy a szociáldemokraták nyerték a németországi választásokat, az viszont még kérdés, hogy képesek lesznek-e a Zöldekkel és a liberálisokkal összefogva kormányt alakítani. Addig is összegyűjtöttük, miért teremtett új helyzetet a mostani választás, és melyek a legfontosabb tanulságok. Jegyzet.

1. Hárompárti kormány

Mivel 25,7 százalékos támogatottsággal – a ma közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint ennyivel nyerte a választásokat a német Szociáldemokrata Párt (SPD) – nem lehet kormányt alakítani, a nagykoalíciót pedig mind az SPD, mind a CDU-CSU a háta közepére kívánja (bár soha ne mondd, hogy soha),

a jövőben hárompárti kormány fogja irányítani Németországot.

Hárompárti koalícióra utoljára az ötvenes években volt példa: akkor a II. világháború utáni német politika meghatározó alakja, Konrad Adenauer kormányzott kisebb pártokkal, köztük a liberális FDP-vel.

Az már biztos, hogy – hacsak nem bútorozik össze megint a két nagy párt – az FDP az új német kormányban is benne lesz, a Zöldekkel együtt. Utóbbi két párt együttes támogatása nélkül ugyanis nincs abszolút többség.  

A kérdés már csak az, hogy

Olaf Scholzot vagy Armin Laschetet, azaz a bal- vagy a jobbközepet választják majd. Így került a két kis párt hirtelen királycsináló szerepbe.

De hogy jutottunk el idáig? A hosszú évtizedekig politikai váltógazdaságra, a CDU-CSU és az SPD dominanciájára épülő német politika változik. A két nagy mamutpárt meggyengült, a kicsik megerősödtek, tehát minden bonyolultabb lett.  

Hosszabb ideig tart majd a kormányalakítás a korábbiaknál. (…) Németország ebben a tekintetben olyan országgá fejlődik majd – és már nagyon előre tart ebben a folyamatban –, mint Hollandia. Tehát 7-8, nagyjából hasonló erősségű párt lesz, és mindig 3-4-nek kell majd összefognia a kormányalakításhoz

- mondta Thomas Petersen kommunikációs szakember, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak még a választások előtt. A vasárnapi eredmények alapján valóban errefelé halad Németország,    

2. CDU-CSU: kapitány nélkül

A fénykorában még 40-45 százalékos támogatottságnak örvendő CDU-CSU szövetség története legrosszabb eredményét érte el 24,1 százalékkal – az már a sors furcsa fintora, hogy akár még így is kormányon maradhat (lásd feljebb).

Az év citromdíjasa: Armin Laschet, a CDU elnöke a választás éjjelén a párt berlini központjában. (EPA/SEAN GALLUP)
Az év citromdíjasa: Armin Laschet, a CDU elnöke a választás éjjelén a párt berlini központjában. (EPA/SEAN GALLUP)

Ha pedig hozzávesszük, hogy

Angela Merkel milyen eredménnyel nyert egymás után négyszer választást – 2005: 35,2 százalék, 2009: 33,8 százalék, 2013: 41,5 százalék, 2017: 32,9 százalék –, akkor nyilvánvaló, hogy az utódja megtalálására tett kísérletek sikertelenek voltak.

A CDU hajója valódi kapitány nélkül sodródik a német politika tengerén.

Német elemzők szerint a kereszténydemokraták főleg "középen" bukták el a csatát: 2017-hez képest mintegy 3 millió voksot vesztettek a szociáldemokratákkal, a Zöldekkel és a liberálisokkal szemben.    

A tragikus választási eredmény és a korábbi figyelmeztető jelek fényében

fatálisan rossz döntésnek tűnik, hogy a jobbközép szövetség a CDU élére év elején megválasztott Armin Laschetet indította kancellárjelöltként a nála  jóval népszerűbb Martin Söder, a CSU vezére helyett.

Nehéz elképzelni, hogy ezek után nem hullanak majd fejek a CDU-nál. 

És hogy Södert miért szeretik a jobboldalon? Hosszas elmélkedések helyett ideteszünk egy videót, amely szarkazmusával együtt is sok mindenről árulkodik:    


3. Trendi Zöldek 

A CDU-CSU-val szemben a Zöldek történetük legjobb eredményét érték el.

A 14,8 százalékos támogatottság akkor is kiváló eredmény, ha tavasszal még 20 százalék felett is járt a balos-liberális ökopárt népszerűsége, és úgy tűnt, hogy képes lesz megszorítani a két nagy pártot.

A fent említett okok miatt nagyon valószínű, hogy a Zöldek bekerülnek majd a kormányba, sőt, szinte választhatnak az SPD és a CDU-CSU között. (Bár ezt a két egykori mamutpárt máshogy interpretálja.)

A Zöldek elsősorban a fiatalok között taroltak. A most először szavazók körében 23 százalékot értek el, azaz ebben a korcsoportban – a liberálisokkal holtversenyben – megnyerték a választást. Az SPD 15, a CDU-CSU 10, a Baloldal 8, az AfD pedig mindössze 6 százalékot kapott.

Azaz a mai német ifjúság mintegy fele zöld és/vagy liberális.

Ha pedig a település szerinti lebontást nézzük, a Zöldek különösen a (nyugat)német nagyvárosokban erősek: Hamburgban például 24,9, Berlinben pedig 22,4 százalékát vitték el a voksoknak.  

Sikerüket a fiatalos, trendi fellépés mellett – kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock mindössze 40 éves – annak is köszönhetik, hogy

a kampány egyik központi témája a klímavédelem volt, márpedig mely más politikai erő tudná ezt hitelesebben képviselni, mint a Zöldek.      

4. Hanyatló Baloldal

A Baloldal alatt természetesen nem az egész baloldalt értjük, hanem az erre a névre hallgató, részben NDK-s gyökerekkel rendelkező pártot (Die Linke), amely

már névválasztásával is jelezni kívánja: a baloldalt ők jelentik, nem pedig a középre csúszó, opportunista szociáldemokraták.

Ez az üzenet azonban most nem talált meghallgatásra a választóknál: a párt 4,9 százalékos eredményével még az 5 százalékos bejutási küszöböt sem érte el, és csak három, egyéni körzetben elért győzelmének köszönheti, hogy megmaradhat a frakciója a Bundestagban. (Ennyi egyéni győzelem kell a bennmaradáshoz annak a pártnak, amely nem éri el az 5 százalékos küszöböt.)

A Baloldal, amely az elmúlt választásokon rendre stabil, 8-9 százalékos eredményt hozott,

most több mint egymillió szavazót veszített az SPD-vel és a Zöldekkel szemben.

A párt a fiatalok között a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 8 százaléka szavazott rá. Az idősebb korosztályban – némi meglepetésre – viszont csak 4 százalékos a támogatottsága.

A pártvezetés szerint egyébként azért buktak ekkorát, mert az elmúlt években nem tudták az egység képét sugározni, sőt, megosztottak voltak. Lemondani azonban nem akarnak.

5. A keleti erő  

A CDU-CSU-tól jobbra álló, elemzők egy része által szélsőjobbosnak tartott AfD 2017-ben jutott be először a Bundestagba, és 12,6 százalékos eredményével rögtön a harmadik számú politikai erővé lépett elő.

A lendület azonban mostanra alábbhagyott:

10,3 százalékos eredménye acélosnak aligha mondható, mégha nem is súlyos kudarc.

. A pártvezetés szerint a „médiabeli ellenszél” dacára is sikerült stabilizálni a pártot, és „együtt tudnak élni” ezzel az eredménnyel.     

A magát nemzeti-konzervatívnak tartó párt a fiatalok és az idősek körében a legkevésbé népszerű, és a középkorúak körében a legkedveltebb: a 35-44 éves korosztályban a voksok 15 százalékát szerezte meg.

És továbbra is

Kelet-Németországban, tehát az egykori NDK-ban erős: Szászországban és – most először – Türingiában  a szavazatok csaknem negyedét megszerezve megnyerte a választást.

Brandenburgban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában a második helyen végzett 18-18 százalékkal, Szász-Anhaltban pedig a harmadik lett csaknem 20 százalékkal.

Összegezve: a mostani választás is bizonyította, hogy

a német politikai élet színes, számos életképes párt van, a különböző színezetű centristáktól a moderált, a politikai rendszer stabilitását jelenleg nem veszélyeztető radikálisokig.

Azaz ott van kiből választani – a német demokrácia működik.                        

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hetvenöt éve nem látott, népszerűtlen lépésre készül a kínai vezetés
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 13:38
A férfiak esetében 63, a nők esetében 58, illetve 55 év lenne a nyugdíjkorhatár Kínában. A döntés hátterében a hosszabb várható élettartam és a csökkenő termékenységi ráta áll.
Makro / Külgazdaság A vártnál jobb, de nem túl jó adatok jöttek az euróövezetből
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 12:58
Júliusi számokat közölt az Eurostat.
Makro / Külgazdaság Tüzijáték fogadhatja Orbán Viktor az Európai Parlamentben a jövő héten
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 12:19
Szinte minden hagyományt felrúgnak Strasbourgban, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a magyar kormány irányába. A képviselők viszont - köztük Magyar Péter és Dobrev Klára - már nagyon várják, hogy személyesen szólíthassák meg a magyar kormányfőt.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor a takarékoskodásról: majd az emberek eldöntik, hogy akarják-e
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 11:49
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa nagy bajban van, Magyarország viszont egy gazdasági nekilendülés küszöbén áll és túl van a nehezén.
Makro / Külgazdaság A szomszéd kertje sem mindig zöldebb: Romániában sem sikerült jól az első félév
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 11:29
Közzétették az ipari termelésre vonatkozó adatokat keleti szomszédunknál.
Makro / Külgazdaság Baj lehet az egyik túlsúly elleni gyógyszer mellékhatásaival
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 10:47
A vizsgálatban mindenkinél jelentkeztek "nemkívánatos események", az elemzők is aggódnak.
Makro / Külgazdaság Újabb gyomrost kaphat Orbán Viktor az Uniótól
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 09:46
Varga Mihály hiába ígért sikeres találkozót, nem úgy tűnik, hogy hajlandóak lennének békülni az uniós pénzügyminiszterek.
Makro / Külgazdaság Kína letiporja a német exportmodellt
Káncz Csaba | 2024. szeptember 13. 09:34
A német vállalatok egyre több piacon szembesülnek a Kína által támasztott erős versennyel, és piaci részesedésük csökken – mégpedig a német ipar három legnagyobb ágazatában. Nem zárható ki, hogy a modell, ahogyan azt a múltból ismerjük, a következő években véget is ér. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Belgium felé repülne? Van egy rossz hírünk
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 08:46
Pénteken is minden járatot törölnek a fontos belga repülőtéren.
Makro / Külgazdaság Nem véletlenül nem beszéltek erről a Kormányinfón
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 13. 08:30
Itt vannak a legfrissebb építőipari adatok. Elszomorító a kép.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG