7p

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Azt már tegnap este óta tudjuk, hogy a szociáldemokraták nyerték a németországi választásokat, az viszont még kérdés, hogy képesek lesznek-e a Zöldekkel és a liberálisokkal összefogva kormányt alakítani. Addig is összegyűjtöttük, miért teremtett új helyzetet a mostani választás, és melyek a legfontosabb tanulságok. Jegyzet.

1. Hárompárti kormány

Mivel 25,7 százalékos támogatottsággal – a ma közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint ennyivel nyerte a választásokat a német Szociáldemokrata Párt (SPD) – nem lehet kormányt alakítani, a nagykoalíciót pedig mind az SPD, mind a CDU-CSU a háta közepére kívánja (bár soha ne mondd, hogy soha),

a jövőben hárompárti kormány fogja irányítani Németországot.

Hárompárti koalícióra utoljára az ötvenes években volt példa: akkor a II. világháború utáni német politika meghatározó alakja, Konrad Adenauer kormányzott kisebb pártokkal, köztük a liberális FDP-vel.

Az már biztos, hogy – hacsak nem bútorozik össze megint a két nagy párt – az FDP az új német kormányban is benne lesz, a Zöldekkel együtt. Utóbbi két párt együttes támogatása nélkül ugyanis nincs abszolút többség.  

A kérdés már csak az, hogy

Olaf Scholzot vagy Armin Laschetet, azaz a bal- vagy a jobbközepet választják majd. Így került a két kis párt hirtelen királycsináló szerepbe.

De hogy jutottunk el idáig? A hosszú évtizedekig politikai váltógazdaságra, a CDU-CSU és az SPD dominanciájára épülő német politika változik. A két nagy mamutpárt meggyengült, a kicsik megerősödtek, tehát minden bonyolultabb lett.  

Hosszabb ideig tart majd a kormányalakítás a korábbiaknál. (…) Németország ebben a tekintetben olyan országgá fejlődik majd – és már nagyon előre tart ebben a folyamatban –, mint Hollandia. Tehát 7-8, nagyjából hasonló erősségű párt lesz, és mindig 3-4-nek kell majd összefognia a kormányalakításhoz

- mondta Thomas Petersen kommunikációs szakember, az Allensbach Közvéleménykutató Intézet projektvezetője a Privátbankár.hu-nak még a választások előtt. A vasárnapi eredmények alapján valóban errefelé halad Németország,    

2. CDU-CSU: kapitány nélkül

A fénykorában még 40-45 százalékos támogatottságnak örvendő CDU-CSU szövetség története legrosszabb eredményét érte el 24,1 százalékkal – az már a sors furcsa fintora, hogy akár még így is kormányon maradhat (lásd feljebb).

Az év citromdíjasa: Armin Laschet, a CDU elnöke a választás éjjelén a párt berlini központjában. (EPA/SEAN GALLUP)
Az év citromdíjasa: Armin Laschet, a CDU elnöke a választás éjjelén a párt berlini központjában. (EPA/SEAN GALLUP)

Ha pedig hozzávesszük, hogy

Angela Merkel milyen eredménnyel nyert egymás után négyszer választást – 2005: 35,2 százalék, 2009: 33,8 százalék, 2013: 41,5 százalék, 2017: 32,9 százalék –, akkor nyilvánvaló, hogy az utódja megtalálására tett kísérletek sikertelenek voltak.

A CDU hajója valódi kapitány nélkül sodródik a német politika tengerén.

Német elemzők szerint a kereszténydemokraták főleg "középen" bukták el a csatát: 2017-hez képest mintegy 3 millió voksot vesztettek a szociáldemokratákkal, a Zöldekkel és a liberálisokkal szemben.    

A tragikus választási eredmény és a korábbi figyelmeztető jelek fényében

fatálisan rossz döntésnek tűnik, hogy a jobbközép szövetség a CDU élére év elején megválasztott Armin Laschetet indította kancellárjelöltként a nála  jóval népszerűbb Martin Söder, a CSU vezére helyett.

Nehéz elképzelni, hogy ezek után nem hullanak majd fejek a CDU-nál. 

És hogy Södert miért szeretik a jobboldalon? Hosszas elmélkedések helyett ideteszünk egy videót, amely szarkazmusával együtt is sok mindenről árulkodik:    


3. Trendi Zöldek 

A CDU-CSU-val szemben a Zöldek történetük legjobb eredményét érték el.

A 14,8 százalékos támogatottság akkor is kiváló eredmény, ha tavasszal még 20 százalék felett is járt a balos-liberális ökopárt népszerűsége, és úgy tűnt, hogy képes lesz megszorítani a két nagy pártot.

A fent említett okok miatt nagyon valószínű, hogy a Zöldek bekerülnek majd a kormányba, sőt, szinte választhatnak az SPD és a CDU-CSU között. (Bár ezt a két egykori mamutpárt máshogy interpretálja.)

A Zöldek elsősorban a fiatalok között taroltak. A most először szavazók körében 23 százalékot értek el, azaz ebben a korcsoportban – a liberálisokkal holtversenyben – megnyerték a választást. Az SPD 15, a CDU-CSU 10, a Baloldal 8, az AfD pedig mindössze 6 százalékot kapott.

Azaz a mai német ifjúság mintegy fele zöld és/vagy liberális.

Ha pedig a település szerinti lebontást nézzük, a Zöldek különösen a (nyugat)német nagyvárosokban erősek: Hamburgban például 24,9, Berlinben pedig 22,4 százalékát vitték el a voksoknak.  

Sikerüket a fiatalos, trendi fellépés mellett – kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock mindössze 40 éves – annak is köszönhetik, hogy

a kampány egyik központi témája a klímavédelem volt, márpedig mely más politikai erő tudná ezt hitelesebben képviselni, mint a Zöldek.      

4. Hanyatló Baloldal

A Baloldal alatt természetesen nem az egész baloldalt értjük, hanem az erre a névre hallgató, részben NDK-s gyökerekkel rendelkező pártot (Die Linke), amely

már névválasztásával is jelezni kívánja: a baloldalt ők jelentik, nem pedig a középre csúszó, opportunista szociáldemokraták.

Ez az üzenet azonban most nem talált meghallgatásra a választóknál: a párt 4,9 százalékos eredményével még az 5 százalékos bejutási küszöböt sem érte el, és csak három, egyéni körzetben elért győzelmének köszönheti, hogy megmaradhat a frakciója a Bundestagban. (Ennyi egyéni győzelem kell a bennmaradáshoz annak a pártnak, amely nem éri el az 5 százalékos küszöböt.)

A Baloldal, amely az elmúlt választásokon rendre stabil, 8-9 százalékos eredményt hozott,

most több mint egymillió szavazót veszített az SPD-vel és a Zöldekkel szemben.

A párt a fiatalok között a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 8 százaléka szavazott rá. Az idősebb korosztályban – némi meglepetésre – viszont csak 4 százalékos a támogatottsága.

A pártvezetés szerint egyébként azért buktak ekkorát, mert az elmúlt években nem tudták az egység képét sugározni, sőt, megosztottak voltak. Lemondani azonban nem akarnak.

5. A keleti erő  

A CDU-CSU-tól jobbra álló, elemzők egy része által szélsőjobbosnak tartott AfD 2017-ben jutott be először a Bundestagba, és 12,6 százalékos eredményével rögtön a harmadik számú politikai erővé lépett elő.

A lendület azonban mostanra alábbhagyott:

10,3 százalékos eredménye acélosnak aligha mondható, mégha nem is súlyos kudarc.

. A pártvezetés szerint a „médiabeli ellenszél” dacára is sikerült stabilizálni a pártot, és „együtt tudnak élni” ezzel az eredménnyel.     

A magát nemzeti-konzervatívnak tartó párt a fiatalok és az idősek körében a legkevésbé népszerű, és a középkorúak körében a legkedveltebb: a 35-44 éves korosztályban a voksok 15 százalékát szerezte meg.

És továbbra is

Kelet-Németországban, tehát az egykori NDK-ban erős: Szászországban és – most először – Türingiában  a szavazatok csaknem negyedét megszerezve megnyerte a választást.

Brandenburgban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában a második helyen végzett 18-18 százalékkal, Szász-Anhaltban pedig a harmadik lett csaknem 20 százalékkal.

Összegezve: a mostani választás is bizonyította, hogy

a német politikai élet színes, számos életképes párt van, a különböző színezetű centristáktól a moderált, a politikai rendszer stabilitását jelenleg nem veszélyeztető radikálisokig.

Azaz ott van kiből választani – a német demokrácia működik.                        

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság GDP, olajár, infláció: kijött az IMF jóslata
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 15:46
A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt.
Makro / Külgazdaság Visszavágták az osztrák GDP-előrejelzést
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 14:31
Lefelé módosította 2029-ig terjedő osztrák GDP-növekedési előrejelzését a Wifo gazdaságkutató intézet pénteken publikált prognózisában.
Makro / Külgazdaság A fővárosi csatornákat is meghódítja Csányi Sándor cégbirodalma
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 11:55
A milliárdos bankvezér érdekeltségének az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzattal lett közös biznisze.
Makro / Külgazdaság Infláció: drágul a benzin, így minden drágább lesz
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 10:32
Szombaton tovább emelkednek a kutak nagykereskedelmi árai.
Makro / Külgazdaság Nyereséges, de kockázatos, amit a magyarok az orosz energiahordozókkal tesznek
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 10:03
Az újabb szankciók komoly kihívás elé állíthatják az oroszokat, tovább nehezedhet az energiahordozók importja. A háborús agresszor országnak közben égető szüksége lenne a bevételekre a harcok folytatásához.
Makro / Külgazdaság Hűtlen kezelés? Megszólalt az Integritás Hatóság gyanúsított elnöke
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 08:45
Bíró Ferenc szerint az ügyészségi eljárás volumene és időtartama is indokolatlan volt.
Makro / Külgazdaság A kínai édesítő tönkreteszi az európai ipart, visszamenőleg is büntettek
Privátbankár.hu | 2025. január 16. 17:33
Az EU dömpingellenes vámokat vetett ki az ázsiai országból behozott eritritolra, ami sokáig érvényben marad.
Makro / Külgazdaság Magyar cég is megnyalná a sóbizniszt Romániában
Bózsó Péter | 2025. január 16. 15:21
A Salrom romániai monopóliumát két új cég akarja megtörni – az egyiket Magyarországról irányítják.
Makro / Külgazdaság Az üzemanyag-fogyasztás 2024-es számai nem derűsek
Privátbankár.hu | 2025. január 16. 14:45
Tavaly 0,5 százalékkal több motorbenzin és 1,4 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban, mint 2023-ban, így az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 0,6 százalékkal csökkent.
Makro / Külgazdaság Nyerészkedni akart a Mészáros Lőrinc-cég részvényeivel, most mehet a börtönbe?
Privátbankár.hu | 2025. január 16. 10:31
Az MNB 21 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben és feljelentést tesz a bennfentes kereskedelmet, illetve a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG