Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest. A szociáldemokratáknak így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban.
A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A 16-ból 15 tartományban működő CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be, 7,9 százalékponttal gyengülve a négy évvel korábbi 26,8 százalékhoz képest. Ezzel 151 képviselőt küldhet a parlamentbe. A csak Bajorországban működő CSU 5,2 százalékot szerzett, ez egy százalékpontot visszaesés, és 45 mandátumot jelent.
A pártszövetség 24,1 százalékos együttes teljesítménye 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest. Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.
Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni.
A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő. A baloldali irányultságú ökopárt 5,8 százalékponttal jobb eredményt ért el a négy évvel korábbi 8,9 százaléknál, frakciója 118 fős lesz.
Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 0,7 százalékponttal lépve előre a 2017-es 10,7 százalékról. A CDU/CSU-hoz közel álló párt frakciója 92 képviselőből áll majd.
A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3 százalékot ért el. Így 83 képviselője lesz, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója.
A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál 4,3 százalékponttal rosszabb eredményt, 4,9 százalékot ért el. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás egyik feltételeként meghatározott 5 százalékos szint alatt maradt. Viszont a másik feltételt teljesítette, nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet - két berlini és egy lipcsei - győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje vasárnap este egyaránt azt mondta, hogy jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig kívánják megalakítani kormányukat.
Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is győzött, Berlinben a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, Meckelnburg-Elő-Pomerániában 36,9 százalékos eredményt ért el a vasárnapi választáson.
Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak. Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni. Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is az első helyen végzett.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
