A migrációval kapcsolatban Magyarország és Németország látásmódja nagyon különbözik
- jelentette ki Angela Merkel 2018 nyarán Berlinben, Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatóján. A német kancellár anno emlékezetes szócsatát vívott a magyar miniszterelnökkel – az utolsó szó végül Merkelé lett. Vitájuk világosan megmutatta, mekkora szakadék tátong a német és a magyar hozzáállás között.
Párhuzamos valóságok
A magyar kormány tömegként kezeli az érkezőket, és olyan fenyegető veszélyként tekint rájuk, amelytől meg kell védeni Európát – akár szimpla bevándorlókról, akár tényleges menedékkérőkről van szó.
A németek biztosak lehetnek abban, hogy afféle végvári kapitány módjára Magyarország nem csak Magyarországot, hanem Németországot is védi. Óriási terhet veszünk le Németország válláról azzal, hogy senkit sem engedünk belépni Magyarország területére
- mondta anno Orbán Viktor. A magyar kormányfő ezzel kissé romantikus történelmi szerepbe helyezte hazánkat, és amúgy nem tett említést arról, hogy Németországba korántsem csak rajtunk keresztül vezet az út.
A német kormány viszont humanista szempontból közelíti meg a kérdést: olyan emberekként kezeli az érkezőket, akiken segíteni kell.
A humanitás Európa lelke
– mondta anno a német kancellár, hozzátéve: Európa nem zárkózhat be, nem lehet erőd.
A német politikai elit azt is előszeretettel hangoztatja, hogy Németország gazdag ország, és képes segíteni a rászorulókon, valamint hosszabb távon is szívesen látja azokat, akik valóban hajlandók beilleszkedni.
Bár a 2015-ös tömeges és kontroll nélküli bevándorlásból, valamint annak negatív hatásaiból (például a külföldi bűnelkövetők számának növekedése) a Merkel-kormány is levonta a tanulságot, és szigorított politikáján, az még jelenleg is sokkal megengedőbb a magyarnál.
A keretek közé szorított bevándorlást továbbra is pártolja, és az ellen a német társadalom sem lázad
– az egyetlen bevándorlás-ellenes parlamenti pártot, az AfD-t (Alternatíva Németországért) a szavazók mindössze 11,3 százaléka támogatta a szeptemberi választásokon.
Új kormány: igen a bevándorlásra
A magyar és a német álláspont közötti szakadék minden jel szerint növekedni fog. A választásokat megnyerő szociáldemokraták (SPD), valamint koalíciós partnerjelöltjeik, a Zöldek és a liberálisok (FDP) ugyanis
még a Merkel-kormánynál is megengedőbbek migráció tekintetében,
derül ki a Die Welt elemzéséből.
A konzervatív lap szerint a három párt – amely sikeres előzetes egyeztetések után ma kezdi meg a hivatalos koalíciós tárgyalásokat – hatalomra kerülése több bevándorlást és gyorsabb honosítást jelentene a jelenlegi állapothoz képest Németországban, amely már amúgy is bevándorló ország:
a lakosság 26,7 százaléka, 21,9 millió ember „migrációs hátterű”, azaz részben vagy egészben külföldi származású.
De nézzük a részleteket!
A maradás megkönnyítése
Az előzetes egyeztetéseken született dokumentumban, amelynek tartalmi részleteit a következő hetekben dolgozzák majd ki, az szerepel, hogy ki kell tágítani az úgynevezett „sávváltási” lehetőséget az elutasított menedékkérők számára – azaz növelni kell a munkavállalási és letelepedési esélyeiket.
Szeretnénk javítani az integrációs lehetőségeket. Aki képes eltartani magát, annak a jelenleginél könnyebben kell jogi biztonságot nyújtó tartózkodási státuszt kapnia
- áll a dokumentumban.
A „sávváltás” lehetőségét 2005-ben vezették be: azóta a hatóságok másfél év után tartózkodási engedélyt adhatnak azoknak a bevándorlóknak, akiknek menedékkérelmét ugyan elutasították, de kitoloncolásuk már legalább másfél éve fel van függesztve, az integrációjuk jól halad, és a közeljövőben nem várható a kiutazást megakadályozó tényezők megszűnése. (Németországban a kitoloncolás kényes kérdés, végrehajtásukat rendszeresen próbálják fizikailag is akadályozni radikális baloldali csoportok.)
2015-ben a törvényhozók mindezt kiegészítették azzal, hogy
a kiutasított, de „megtűrt” bevándorlók nyolc – családosok esetében hat – év után megkapják a tartózkodási engedélyt, amennyiben nem lettek elítélve bűncselekmény miatt, és a megélhetésüket nagyrészt biztosítani tudják keresőtevékenység által.
A 21 év alattiak esetében négy év is elég, amennyiben például elvégeztek egy iskolát.
Sőt, 2016 óta a fent jelzetteknél kevesebb ideje Németországban tartózkodó kiutasítottak is kaptak egy plusz esélyt: azok, akik elkezdtek egy képzést a menedékkérelmük elbírálási ideje alatt, befejezhetik azt, és utána tartózkodási engedélyt kérhetnek.
Összegezve:
a német törvényhozók már eddig is számos kiskaput biztosítottak a Németországban maradásra a kiutasítottak számára, amennyiben azok az integráció jeleit mutatják. Ezeket a lehetőségeket bővítené tovább a lámpakoalíció.
Német mentőhajók
A Welt szerint a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok szeretnék, ha
német állami hajók – uniós misszió keretében – ismét részt vennének a Földközi-tengeri mentőakciókban, azaz a fedélzetükre vennék és Olaszországba vinnék a csónakokon az Európa felé igyekvő bevándorlókat.
Bár az előzetes egyeztetések után született dokumentum csak azt rögzíti, hogy „az európai partnerekkel közösen erőfeszítéseket kell tenni a Földközi-tengeri halálozások megszüntetésére”, a liberálisok választási programja ennél konkrétabban fogalmaz: az uniós határvédelmi szervnek, a Frontexnek magára kell vállalnia a mentési feladatokat, hogy így vegye elejét a haláleseteknek.
Számos szakértő ugyanakkor kontraproduktívnak tartja az olyan mentőakciókat, amelyek végállomása Európa, nem pedig Észak-Afrika. Ezek ugyanis a jelenleginél is több menedékkérőt ösztönöznek arra, hogy „lélekvesztőkön” az öreg kontinens felé vegyék az irányt, és így még többen veszthetik életüket út közben.
Gyorsabb honosítás
Az említett dokumentum szerint a lámpakoalíció modern állampolgársági törvényt alkotna. Az SPD választási programjában pedig az szerepel: miután elérték, hogy minden Németországban született gyerek általában német állampolgárságot kaphat, a többes állampolgárság lehetőségét is törvénybe foglalnák.
Az SPD emellett
eltörölné a honosítás akadályait, és lerövidítené annak idejét is (ez jelenleg nyolc év).
A balközép párt 2000-ben már elérte, hogy két külföldi állampolgár Németországban született gyereke megkapja a német útlevelet, amennyiben legalább az egyik szülő minimum 8 éve legálisan él az országban. Ekkor csökkentették egyébként a honosítás minimum idejét 15-ről 8 évre.
A Zöldek szintén megkönnyítenék az állampolgárság megszerzését „mindazoknak, akik alapvetően Németországban élnek”,
a liberálisok pedig nyolcról négy évre csökkentenék a várakozási időt.
Könnyebb családegyesítés
A három párt által elfogadott dokumentum szerint fel kell gyorsítani a családegyesítési eljárásokat is. (Ez azokra a bevándorlókra vonatkozik, akik szeretnék egy vagy több közeli hozzátartozójukat Németországba hozni.) Az SPD és a Zöldek egyúttal kibővítenék az erre jogosultak körét.
Összegezve:
a lámpakoalíció minden jel szerint a jelenleginél is könnyebbé tenné a bevándorlást, és minden bizonnyal uniós szinten is hasonló politikát képviselne, például ami a menekültek elosztását illeti.
Ez rossz hír a magyar kormány számára, és a magyar-német konfliktusok súlyosbodását vetíti előre – sok múlik persze azon, hogy mit hoz majd a jövő tavaszi parlamenti választás.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
